Jön a Posta riválisa?

Egy hónappal ezelőtt a hatóság még nemet mondott a cégnek és hiánypótlásra szólította fel. Többek között az üzletmenet-folytonossági tervvel és a vagyoni biztosítékkal kapcsolatban merültek fel hiányosságok. „Apró részletkérdésekről volt szó. Jogos észrevételek voltak, amiket figyelembe vettünk, így lassan lezárul a folyamat” – tudtuk meg Justin Istvántól. A Feibra Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: korrekt megbeszélésen vannak túl az NMHH szakembereivel, akik bejárták a cég telephelyét is.

„A prudens működéshez szükséges feltételek abban az esetben tekinthetők biztosítottnak, ha a kérelmező rendelkezik a Hatóság elnöke által rendeletben meghatározott mértékű, feltételű, a piacelhagyással kapcsolatos átmeneti intézkedések teljesítését és a szolgáltató által nem teljesített kártérítési igények kielégítését szolgáló vagyoni biztosítékkal” – olvasható a tavaly novemberben elfogadott új postatörvényben.
A dokumentum indoklása szerint az engedélyes szolgáltatóval kapcsolatos fokozott elvárásokat az indokolja, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján az engedélyes szolgáltatók jellemzően a nem könyvelt küldemények piacán jelennek meg. „Azaz a piacra lépő szolgáltatók akár egy feladótól is több millió olyan számlalevelet, fizetési értesítőt, közüzemi szolgáltatással kapcsolatos elszámolást, banki és biztosítási titkokat tartalmazó küldeményt vesznek fel és kézbesítenek, melyeknél sem a feladás, sem a kézbesítés nem elismervény esetében történik, azaz nem bizonyítható” – áll a dokumentumban. Az engedély megszerzéséhez az is szükséges, hogy a piacra lépő szolgáltató meghatározza, pontosan hol kíván tevékenykedni. Ezt a Feibra esetében még nem lehet pontosan tudni, de vélhetően elsősorban Budapestre akarnak koncentrálni.

Az állami Magyar Postát nem kell félteni, hiszen közel 34 ezer dolgozóval, ezen belül 12 ezer kézbesítővel, 2700 postahellyel, 3600 gépjárművel, és az egész országot lefedő hálózattal, több mint 175 milliárd forintos üzleti bevétellel rendelkezik. Bár a világszerte tapasztalható levélmennyiség-csökkenést a Magyar Posta is megérezte, a 2011-es adatai szerint bevételeinek még mindig 49 százaléka, mintegy 86 milliárd forint származik a levélpostai szolgáltatásokból. Ez a jövőben biztosan csökkeni fog, de például a hivatalos iratokra megmaradt monopóliumnak köszönhetően garantáltan a legnagyobb üzletága marad.