Júliustól meteorológiai szolgáltatási díj címen a médiaszolgáltatók éves reklámbevételek fél százalékát vonná el a vidékfejlesztési tárca. „A médiaszolgáltatások meteorológiai szolgáltatási díja a médiaszolgáltató éves reklámbevételének 0,5 százaléka. A médiaszolgáltató, a fizetési kötelezettségének alapjául szolgáló, éves reklámbevételéről összesített nyilvántartást vezet, és a befizetési kötelezettség teljesítésének időpontjáig az Országos Meteorológiai Szolgálat részére megküldi” – olvasható a meterológiai szolgáltatásról szóló törvénytervezetben, amelyre a Vidékfejlesztési Minisztérium a hét végéig várja a véleményeket.
Hozzáteszik: a tervezet közigazgatási egyeztetése folyamatában van és minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért jelen formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának. „A Szolgálat részére megfizetett szolgáltatási díj a Szolgálat saját bevétele. A médiaszolgáltatások meteorológiai szolgáltatási díja adók módjára behajtandó köztartozás. Ha a médiaszolgáltató a bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét, vagy az adatszolgáltatási kötelezettségét határidőre nem teljesíti, a médiaszolgáltató előző üzleti évi nettó árbevétele 0,8 százaléka minősül adók módjára behajtandó köztartozásnak” – áll a dokumentumban. Becslések szerint mindez évi legalább 3 milliárd forintos közterhet jelentene a médiának. Ráadásul az adót akkor is meg kellene fizetnie minden médiumnak, ha az OMSZ nem is ad időjárás-jelentést neki.
A tévés reklámpiac 54,9 milliárd forintra rúgott 2011-ben. Ez 2010-hez képest 6 százalékos mínusz, amelynek nagy részét a földi sugárzású televíziók 10 százalékos csökkenése (39,7 milliárd forintra) okozta. A nem földi sugárzású adók bevétele 8 százalékkal 15,1 milliárdra nőtt, de még így is csak a teljes reklámtorta 28 százalékát teszik ki ezek a televíziók, holott nézettség tekintetében sokkal közelebb állnak a földi sugárzásúakhoz. A 2009-es szünetet követően tavaly a rádiók ismét bekerültek a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének felmérésébe, és négy rádió, a Class FM, a Juventus, a Magyar Rádió és a Neo FM képviseltette magát a kutatásban. A rádiók reklámbevételei 2 százalékkal 4,6 milliárd forintra nőttek 2010-hez képest.
A MEME szerint a gazdasági környezet nem kedvezett a reklámipar szereplőinek, hiszen a hirdetők továbbra is költségcsökkentésre kényszerültek. A rádió, mint reklámeszköz pedig még mindig alulértékelt a teljesítményéhez képest: naponta 6 millió embert meghaladó hallgatósággal a rádió ugyanis óriási tömegeket informál. Nagy valószínűséggel az online szegmenst leszámítva a teljes hirdetési piacon belül a többi szereplőhöz képest – sajtó, rádió, közterület, mozi – mégis a televíziók érték el a legjobb eredményt tavaly, ennek köszönhetően az összement teljes reklámtortából arányaiban nagyobb szeletet hasíthatott ki magának a tévés piac. Erről akkor bizonyosodhatunk meg, ha a többi szegmens is publikálja reklámadatait, ez az elkövetkező hónapokban várható. A Magyar Lapkiadók Egyesülete becslése szerint 2011-ben a nyomtatott lappiac net-net reklámbevétele 41,663 milliárd forint volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.