A magyarországi válaszadók több mint kétharmada szerint javult az Európai Unió innovációs politikája, szemben az uniós átlag 38 százalékával. A magyar vállalatvezetők optimisták a jövőt illetően is: 84 százalékuk úgy véli, hogy jövőre is javulás várható ezen a területen, szemben a 69 százalékos átlaggal – derül ki az Ernst & Young „Mozgásba hozni Európát” című felméréséből.
A felmérésben részt vevő tagállamok közül Magyarországon volt a legmagasabb azoknak az aránya, akik szerint egyszerűbbé kell tenni az uniós források elérését. A válaszadók 98 százaléka szorgalmazta ezt, az európai átlag 84 százalék volt.
„A hazai intézményi struktúrában a közelmúltban megvalósított egyszerűsítési lépések átláthatóbbá teszik a KFI források kínálatát és adminisztratív szempontból könnyítenek azok elérhetőségén.” – mondta Bindics Judit, az Ernst & Young Államigazgatási Szolgáltatások Üzletágának vezetője.
Ugyanakkor a magyar válaszadók az átlagnál kevésbé voltak kritikusak abban a tekintetben, hogy az unió innovációs politikája összhangban áll-e a gazdasági szereplők igényeivel: mindössze 55 százalékuk mondta azt, hogy sikertelenek az ilyen jellegű próbálkozások, szemben az átlagos 72 százalékkal. Ezzel összhangban a válaszadók döntő többsége hangsúlyozta, hogy formális keretekre van szükség az iparági szereplők közötti rendszeres párbeszéd elősegítése érdekében – mutat rá az Ernst & Young felmérése.
A magyar vállalati döntéshozók szerint az EU-nak leginkább az Egyesült Államokkal és Kínával kellene szorosabb szövetségre lépnie, hogy a közösség versenyképesebbé váljon. Európai szinten is az amerikai szövetséget szorgalmazzák a cégvezetők, ráadásul több mint kétharmaduk szerint az Egyesült Államok innovációs politikája jelenleg sikeresebb, mint az unióé.
„Az Ernst & Young felméréséből is egyértelműen kitűnik, hogy az unió innovációs politikájának alakításában és véghezvitelében szorosabb együttműködésre van szükség az üzleti és a politikai döntéshozók között. Emellett cél a privát szektor jelenleginél nagyobb mértékű bevonása a kutatás-fejlesztési programok finanszírozásába” – mondta Bindics Judit.
A felmérés eredményei alapján az Ernst & Young egy hárompontos javaslatcsomagot állított össze, mely szerint az Európai Unió versenyképességének zálogát a technológia-transzfer, az infrastruktúra és a magántőke jelenti.
Az uniós innovációs politikának elő kell segítenie a felsőoktatás és az üzleti világ közötti együttműködéseket és technológiai transzfereket, fókuszba állítva az oktatást és a gyakorlati tudást. Ezt az irányt a válaszadók 95 százalékban támogatták.
Mivel a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó befektetési döntésekben meghatározó szerepet játszik az infrastruktúra minősége, a PPP-konstrukciók alkalmazását sürgetné a szükséges fejlesztésekben az Ernst & Young. A megkérdezettek körében ez szintén egyöntetű támogatottságra talált.
A válaszadók több mint 70 százaléka értett egyet abban, hogy a kutatás-fejlesztési programokban nagyobb szerepet kell játszaniuk a nagyvállalatoknak, amelyek közvetítőként működhetnek a kis- és középvállalati körből kikerülő beszállítóik felé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.