Akár börtönt is kockáztatnak a zsebszerződők

A napokban beterjesztett törvényjavaslat széleskörű fellépési lehetőséget adna az ügyészeknek a zsebszerződéses esetekben. Amellett, hogy kezdeményezi annak jogszabályi rögzítését, hogy a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton érvényesíthetők legyenek, az ügyész már bejelentésre vizsgálatot indítana. Ha az ügyész felvilágosítás iránti felhívását nem vagy késedelmesen teljesítik, illetve ha valótlan vagy megtévesztő választ adnak neki az érintett felek, már bírságot szabhatna ki. Ennek összege ötezertől 500 ezer forintig terjedne, cégek esetében a felső határ ötmillió forint.

Ha az ügyész megalapozottnak látja a vádat, jogosult lenne pert indítani a zsebszerződések semmisségének megállapítása iránt. Az ügyész az eljáró bíróságnál kérhetné azt is, hogy az érintett termőföld tulajdonjogát a Magyar Állam javára ítélje meg. Az indoklás szerint erre a tulajdonos jogalap nélküli gazdagodása jelenthetne indokot. A folyamat végén így az új föld tulajdonosa az állam lenne.

A július elsejétől élő új büntető törvénykönyv – amellett, hogy a zsebszerződést mint büntetőjogi tényállást rögzíti, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti –, rendelkezik a vagyonelkobzás eseteiről. Amellett azonban, hogy általában anyagi haszonszerzésre irányuló esetekben ad ilyen lehetőséget a bíróságoknak, csak a kábítószer-forgalmazásból származó vagyonszerzést nevesíti. Ha a képviselők elfogadják a most benyújtott javaslatot, akkor a zsebszerződés esetében is hasonlóan járhatna el az illetékes ügyész