A kormány szerint veszélyben az Erzsébet-program

Az Európai Bizottság ma közölte, hogy két ügyben is újabb szakaszba lépteti a Magyarország ellen korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat: a béren kívül adható juttatások ügyében az Európai Bírósághoz fordul, az ipari kibocsátások miatt pedig úgynevezett indoklással ellátott vélemény érkezik Brüsszelből Budapestre.

A brüsszeli testület szerint az étkezési jegyek, szabadidő- és üdülési utalványokra vonatkozó magyar szabályozás sérti a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvét.

A KIM és az NGM közleményében rámutat arra, hogy Magyarország az Erzsébet-programmal az Európai Uniót sújtó gazdasági válság idején is talált megoldást arra, hogyan juthatnak a szociálisan rászorulók, családok és gyermekek pihenési, kikapcsolódási lehetőséghez anélkül, hogy az az államkasszát vagy a rászorulók pénztárcáját terhelné.

Az Erzsébet-program szociális program és szolgáltatás, amely nyereség célzatú piaci szerepet nem tölt be. Az Erzsébet-program bebizonyította, hogy nehéz gazdasági helyzetben is lehet újszerű, szolidáris lépést tenni az emberek felé - hangsúlyozzák a közleményt kiadók.

Az EB ezzel a lépésével egy olyan sikeres program jövőjét veszélyezteti, amely itthon bizonyított, a magyar embereknek segítő kezet nyújtott, más országoknak pedig követendő példát mutat. Bíznak abban, hogy az Európai Bíróság elfogadja a magyar álláspontot, miszerint a szociális feladatok ellátása, annak pénzügyi alapjainak megteremtése tagállami és nem uniós hatáskör - írja közleményében a két szaktárca.

A közleményben megfogalmazzák azt is, hogy a SZÉP-kártya bevezetésével nem korlátozták, hanem kinyitottak egy korábban monopol piacot: míg az üdülési csekket kizárólag egy szereplő forgalmazhatta, a SZÉP-kártyát jelenleg is három nagyvállalat bocsátja ki, amelyek között hazai és külföldi érdekeltségű egyaránt megtalálható.

A SZÉP-kártya esetében az EB eljárása a kártya kibocsátásának kormányrendeletben meghatározott feltételeit érintette, túl szigorúnak és EU-s jogszabályokba ütközőnek értékelte. A kártya kibocsátását azért kellett szigorú feltételekhez kötni, hogy a fogyasztók pénze biztonságban legyen. A SZÉP-kártya rendszere jelenleg 840 ezer munkavállaló számláit kezeli, amelyekre a kibocsátás megkezdése óta már 106 milliárd forint feltöltés érkezett. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a kibocsátók jelenleg 45 ezer elfogadóhellyel állnak szerződéses kapcsolatban, belátható, hogy a rendszer működtetése mögé nagyon komoly garanciákat kell állítani - áll a közleményben.

A szaktárcák álláspontja továbbra is az, hogy a kártyabirtokosok pénzének biztonsága érdekében ezekre a peremfeltételekre szükség van. Aki a feltételeket teljesíteni tudja, az szabadon beléphet a kártya kibocsátói piacára, ehhez semmilyen kormányzati engedélyre, igazolásra, külön döntésre nincs szükség - írja közleményében a KIM és az NGM.