„Eddig mintegy 10 ezer hektárnyi mezőgazdasági területről tudunk, amelyet tönkretett az árvíz, ám a károk felmérése és bejelentése még folyamatban van” – jelentette ki Fazekas Sándor csütörtökön Balatonfüreden. A vidékfejlesztési miniszter hozzátette: „ebből 420 hektárt tesz ki a védekezéssel kapcsolatos közvetlen kár, a terület nagy részén pedi a víz tette tönkre a termést. A jelenleg közölt adatban egyelőre nem szerepel az erdőgazdaságokban és a vadállományban keletkezett kár.”
Az agrárium egyes szereplői szerint bár az árvíz okozta mezőgazdasági károk helyi szinten jelentősek, ám az elöntött terület nagysága biztosan nem haladja meg az 50 ezer hektárt. Ez a hazai összes termőterülethez képest nem számít jelentősnek, így gabonahiánytól semmiképp nem kell tartani az idén sem.
2013-ban mintegy 9 milliárd forint áll rendelkezésre a természeti, időjárási károk mérséklését célzó kárenyhítési alapban, amelyből az idén január elsején életbe lépett új kockázatkezelési rendszerben az árvízi károk után is lehet pénzt igényelni. A védekezés során elszenvedett károk kifizetésére egyeztetések folynak a vis major alap felhasználásáról a Belügyminisztériummal, és forrás igényelhető az Európai Szolidaritási Alapból is. Utóbbi azonban mezőgazdasági károk enyhítésére nem, csak a védekezési károk megtérítésére, a helyreállításra, valamint új védekező rendszerek kiépítésére költhető.
Mint azt a vg.hu megírta, Németország a múlt héten egyelőre informálisan megkereste Magyarországot, hogy Csehországgal közösen forduljanak Brüsszelhez az árvízkárok enyhítése miatt. A kérés tartalmát a magyar fél egyelőre vizsgálja. Az EU Szolidariási alapjához akkor fordulhat egy ország segítségért, ha valamilyen természeti katasztrófa, vagy más váratlan csapás a tagállam GDP-jének 0,6 százalékát meghaladó kárt okoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.