CT, MR: nagy még a lemaradás

– Rekord mennyiségű összeg, nagyjából 600 milliárd forint érkezett uniós forrásokból a magyar egészségügybe a 2007 és 2013 közötti fejlesztési időszakban. Bár ennek a nagy része infrastruktúra-fejlesztési célokat szolgált, ez szükségszerűen maga után vont bizonyos gép-műszerbeszerzéseket. Mekkora nagyságrendről lehet szó, és mit profitált ebből a Siemens Egészségügyi Szektora?
– Az ön által említett 600 milliárd forintnak körülbelül a 10-15 százalékát fordíthatták az eddigi projekteken belül az intézmények orvostechnikai eszközök beszerzésére. Cégünk egyedülállóan széles portfólióval rendelkezik a diagnosztika területén. A képalkotó diagnosztika kiegészült a labordiagnosztikával, mely párosítás ideálisnak bizonyul a piacon. Az anyacég törekvéseivel összhangban változtattunk az eddigi értékesítési gyakorlatunkon. Széles partneri hálózatot építettünk fel, amely azt eredményezi, hogy az értékesítési árbevételünknek ma már több mint 50 százaléka disztribútorokon és business partnereken keresztül érkezik.Ezzel lehetővé vált, hogy olyan területekre is eljussunk, ahol korábban kevésbé voltunk sikeresek, így a komplex szállítói feladatot jelentő EU-s proejktekhez, kistérségi szakrendelőkbe és a magánszféra egyes szereplőihez. A klinikai célokat szolgáló kisebb értékű eszközeinket a korábbinál lényegesen nagyobb volumenben értékesítettük. Az uniós forrásokból általunk tervezett részesedést így sikerült elérünk, és ennek köszönhetően szektorunk sikeres pénzügyi évet zár.

– Az uniós fejlesztések az egészségügy területén is jelentős késésben vannak. Ez nem volt kedvezőtlen hatással a tervezett árbevétel-növekedésre?
– A csúszások miatt a projektek az idén érkeztek csak el az eszközbeszerzésekhez, ezért valóban, csak 2013-ban tudtuk elérni azt a piacnagyságot, amit már az előző években prognosztizáltunk. A mostani fejlesztések nyomán ugyanakkor az orvosi gép-műszer piac legalább 20-25 százalékkal növekedett, így például a modern képalkotó eszközök területén mi is kétszámjegyű növekedést tudtunk elérni. Bízunk benne, hogy a mostani uniós fejlesztési periódusban a még le nem szerződött összegekből is részesedünk.

– Ebből mintegy 10 milliárd forint az onkológiai centrumok fejlesztésére szánt, és ezen a területen hagyományosan kiemelkedő a Siemens jelenléte.
– Valóban, jelenleg a magyar kórházakban működő hagyományos besugárzó készülékek körülbelül 80 százaléka Siemens-gyártmány. Ezen a területen ugyanakkor váltottunk, és úgy döntöttünk, hogy a fejlesztéseknél a hangsúlyt a terápiás területről a diagnosztikára helyezzük. Stratégiai partnerséget kötöttünk a piacvezető amerikai Variannal, amely daganatterápiás berendezéseket fejleszt és gyárt. Az együttműködés egyik fő célja, hogy a közös fejlesztések nyomán csúcstechnológiás integrált eszközök kerüljenek a piacra, amelyek új dimenziót nyitnak majd a daganatterápiában. A Siemens Egészségügyi Szektor célja, hogy az onkológiai diagnosztikában a CT-alapú besugárzás-tervezésben is elérje azt a körülbelül 40 százalékos piaci részesedést, amit általában az orvosi diagnosztikában birtokol.

– Sikerült-e olyan mértékben megújítani, bővíteni az utóbbi években az orvosi diagnosztikai berendezések állományát, hogy csökkentsük lemaradásunkat a fejlett országokhoz képest?
– Bár sokat segítettek a fejlesztések, a modern képalkotó eszközök tekintetében még mindig nagy a lemaradásunk az OECD-országokhoz képest. Ha a CT-t nézzük, még jelenleg is egyharmad annyi eszköz jut náluk egymillió főre, mint az OECD-országok átlaga, az MR-nél még nagyobb az elmaradás, ott negyed annyi géppel rendelkezünk. Ennek az az oka, hogy az uniós forrásokból leginkább a már halaszthatatlan gépcseréket valósították meg a kórházak, kapacitásbővítésre jóval kevesebb helyen volt lehetőség. Az a cél például, hogy minden megyei kórházban legyen MR-diagnosztika, remélhetően az uniós periódus végére valósul meg. Ugyanakkor a hazai gépkihasználtság sokkal jobb, mint a fejlett országokban, tehát a vizsgálatok számában már nincs akkora lemaradás. Ez persze azt is jelenti, hogy Magyarországon aránytalanul többet használják ezeket a berendezéseket, ami miatt karbantartásuk nagyobb erőforrásokat ígényel.

– Ha már szervizköltségek: Önök nem csupán értékesítenek, de akár teljes körű szervizt is biztosítanak, amire nyilván éppúgy nincs pénzük manapság a kórházaknak, mint sok egyéb szolgáltatásra. Mekkora a kórházi kintlévőségük?
– A Siemens Egészségügyi Szektor éves árbevételének 15 százalékát is elérheti 2013 végére a kórházak felé nyilvántartott lejárt követelések állománya. Tavaly még körülbelül 7 százaléka volt az árbevételnek a lejárt tartozás, a tendencia tehát egyértelműen negatív, különösen, hogy nem csak az összeg nő, hanem az adós intézmények száma is, és ma már általános, hogy három-négyhavi csúszásban vannak a számlákkal. A probléma megoldására a kellően erős szállítók rövidtávon a konstruktív párbeszédet részesítik előnyben, azonban az megkerülhetetlen, hogy az egészségügyi ágazat jelentős többletforrásokhoz jusson belátható időn belül.