Már stagnál a bizalmi index, talán növekszik a fogyasztás

KILÁTÁSOK „A hazai fogyasztói magatartásra az egyik legerősebb hatást ma a társadalmat szétfeszítő általános bizalmi válság gyakorolja” – jelentette ki Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. Bár – tette hozzá – 2012 utolsó negyedévében a bizalmi indexek stagnáltak a korábbi negyedévek csökkenéséhez képest, mégis arra hívja fel a figyelmet, ez inkább csak azt jelenti, hogy az emberek beárazták 2013-at és nem várnak sem túl sok rosszat, sem túl sok jót. Mint kiemelte, a 2013-as első két negyedév adatai vízválasztók lehetnek, hiszen ha a bizalmi index emelkedésnek indul, az akár a fogyasztás növekedését is előre jelezheti.

„A csökkenő fogyasztás oka egyebek mellett az is, hogy manapság a hazai háztartások a családi költségvetés 25 százalékát költik élelmiszerekre. Ennek jelentőségét jól szemlélteti, hogy a magyarok a kilencvenes évek közepén is nagyjából egyharmadnyi fizetést áldoztak élelemre, akárcsak a dél-koreaiak három évtizeddel ezelőtt. Ám ma Dél-Koreában a keresetek csupán valamivel több mint egytizedét költik ételre, italra. A fogyasztás szerkezetváltása, ami egyben a gazdaság modernizációját is jelenti, nálunk lassabban megy végbe” – hívta fel a figyelmet Kozák Ákos.

A fogyasztói szokások megváltozása ugyanakkor kihatással van egyéb iparági szegmensekre is. Az otthonon kívüli étkezés mértéke a válság előtti állapothoz képes 30-50 százalékkal esett vissza. A probléma tovább gyűrűzik, hiszen a gasztronómia a nemzetközi turizmus egyik hajtóereje. Ahol nincsenek magas színvonalú éttermek, oda a kiemelt vásárlóerejű látogatók sem utaznak.

Kozák Ákos szerint bátran kijelenthetjük, hogy a bizalom ismét emelkedni fog és ez konkrét vásárlásokban manifesztálódik majd. A kérdés nem az, hogy mikor következik ez be, hanem az, hogy ezek a fogyasztói várakozások milyen irányba terelik az embereket.