Kiderült: iszonyú drága Magyarországon a gáz és az áram

Elkészült a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kezdeményezésére kibővített nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálat. Októbertől kezdődően a MEKH honlapján minden hónapban nyomon követhetik huszonhárom ország fővárosának villamos energia- és földgáz végfelhasználói árainak alakulását. A most elkészült első jelentés a júliusi és augusztusi adatokat tartalmazza.

Budapest a lakossági fogyasztók villamos energia árait tekintve júliusban és augusztusban is a lista végén helyezkedett el, azonban a vásárlóerő tekintetében már a drágább városok közé sorolódott. Földgáz esetében az árakat tekintve hasonló a helyzet, Budapest az utolsó előtti helyen állt, míg vásárlóerő-paritáson mérve a középmezőnybe tartozik.

A fogyasztók terheinek összehasonlítása érdekében a hivatal munkatársai készítettek egy olyan összehasonlítást is, amely a fogyasztók „teherbíró képességét” hasonlítja össze: megvizsgálták, hogy egy meghatározott háztartás az érintett országokban hány százalékát költi adott mennyiségű villamos energia és földgázfogyasztásra.

"Az általunk választott háztartás éves szinten 2200 kWh áramot és 10 000 kWh (kb. 1162 m3) földgázt fogyaszt. A kiinduló árat és a háztartások jövedelmét is európai vásárlóerő-egységben mértük. Ebben az összehasonlításban Budapest mindkét hónapban a második helyen végzett az összehasonlításban szereplő fővárosok között. Kizárólag Bukarestben költik nettó jövedelmük nálunk nagyobb hányadát villamos energia- és földgázfogyasztásra" – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

Az elemzés az érintett országok szolgáltatóinak és szabályozó hatóságainak adataira épül. Az árgyűjtés nem csak a végfogyasztói árra terjed ki, hanem az egyes árelemekre is, így külön vizsgálja az energiadíjat, a rendszerhasználati (hálózati) díjakat, az energiaadót és az ÁFA-t. A vizsgált fogyasztók a fővárosok átlagfogyasztói, vagyis az egyes fővárosokra jellemző átlagos fogyasztók.

Ilyen nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálat korábban is készült. Egészen mostanáig az elemzés Amszterdam, Athén, Berlin, Bécs, Brüsszel, Dublin, Koppenhága, Lisszabon, London, Luxembourg, Madrid, Helsinki, Párizs, Róma és Stockholm fővárosokra terjedt ki. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kezdeményezésére idén további nyolc ország fővárosával: Budapesttel, Belgráddal, Bukaresttel, Ljubljanával, Pozsonnyal, Prágával, Varsóval és Zágrábbal bővült a jelentés.

A MEKH célja, hogy azonos módszertani alapok szerint gyűjtött, azonos tartalmú és összetételű, nemzetközi végfelhasználói ár-összehasonlítás készüljön.