Még mindig sok tévhit övezi az innovatív gyógyszereket

A világ gyógyszeriparában már régen nem a gyártókapacitások, hanem a hozzáadott értéket jelentő alapkutatások és klinikai vizsgálatok jelentik az igazi értéket – állítja az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete. Tagvállalatainak tapasztalatai szerint Magyarországot még jegyzik ugyan a nemzetközi élettudományi kutatások terén, de hazánk, különösen a klinikai vizsgálatok szempontjából, kezdi elveszíteni vonzerejét es versenyelőnyét. Az IGYE ezért azt szeretné, ha mindazoknak az extra adóknak és hozzájárulások egy része, amelyet a gyógyszeripar évente a magyar államkasszába befizet, mondjuk az Élettudományi Innovációs Alapba kerülnének, amelynek forrásait pályázati alapon lehet szétosztani a magyarországi élettudományi K+F-tevékenységgel foglalkozó kis- és középvállalatok között. Az alap kedvezményezettje lehetne minden olyan kkv, melynek tevékenységi köre ipari keretek között alkalmazható gyógyszeripari vagy biotechnológiai alapkutatásra irányul. Ezen belül kiemelt figyelmet kaphatnának az egyetemi tanszékek és a köréjük, illetve a kutatóintézetek köré szerveződő spin-off cégek.

Nem aprópénzről beszélnek: az elmúlt tíz évben összesen 354,3 milliárd forintot fizettek be extra adók formájában a magyar költségvetésbe a gyógyszeripari cégek. A gyártói hozzájárulások folytán a gyógyszerkassza, több mint 25 százalékát ma már a hazai es nemzetközi gyógyszergyártók finanszírozzák.

Az újszerű kutatás-fejlesztési ösztönzőrendszer kialakításának gondolatát az Innovatív Gyógyszárgyártók Egyesülete az 1998 után idén ismét kiadott Fehér Könyvében is felveti. A gyógyszeripar fenntartható magyarországi jelenlétéről közreadott vitairat nem titkoltan azért is született meg, mert a gyógyszerekkel kapcsolatban az emberek sokszor úgy fogalmaznak meg igen markáns véleményt, hogy nem ismerik az iparág működési sajátosságait. Az objektív tisztánlátást az iparágat körüllengő félinformációk, tévhitek sem segítik.

A Fehér Könyvben ezért igyekeznek például világossá tenni, hogy számos betegség az innovatív gyógyszeriparnak köszönhetően vált gyógyíthatóvá vagy kezelhetővé az elmúlt 30-40 évben. Részletesen bemutatják legalább tíz évet vesz igénybe, amíg egy molekulából új gyógyszer lesz, és ennek a befektetésigénye ma már 1 és 12 milliárd dollár, vagyis 200 és 2.500 milliárd forint között mozog. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a gyógyszerkutatás- és fejlesztés tudományos háttere ma nem a cégeken belül izoláltan működik, hanem szoros kapcsolatban az akadémiai és egyetemi világgal, kockázati tőketársaságokkal, alapítványi, közösségi vagy egyéb forrásból elérhető pénzügyi kerettel, illetve a fejlesztés klinikai szakaszaiba bevont orvosi és egészségügyi infrastruktúrával, mindenekelőtt a szakképzett személyzettel.

Mivel a klinikai vizsgálatok során az orvosok ugyanúgy a fejlesztési folyamat részesévé válnak, mint az alapkutatást végző tudósok vagy a finanszírozást végző pénzügyi szakemberek, így ez a világszintű kooperáció jóval magasabb szinten valósul meg, mint például az autóipar vagy az elektronikai ipar esetében. Magyarország részvétele a nemzetközi élettudományi kutatásokban jól körülhatárolható közvetlen anyagi előnnyel, valamint kevésbé jól körülhatárolható, de ennél sokkal jelentősebb közvetett anyagi megtérüléssel jár.

Alapvető jelentőségű, de aligha számszerűsíthető tény, hogy a világszínvonalú magyar orvosi tudás létrehozásában és naprakészen tartásában kulcsszerepe van a gyógyszeripari, biotechnológiai vagy orvostechnikai cégeknek. Többek között ennek is köszönhető, hogy a világ számos pontjáról jönnek ma is orvostanhallgatók Magyarországra tanulni, hozzájárulva a magyar orvosképzés fenntartásának költségeihez.