Mol-Ina ügy: a magyar-horvát barátság is tét

A két ország barátsága fontosabb egy konkrét üzletnél Orbán Viktor miniszterelnök szerint, aki ezzel magyarázza, hogy a 25 százalékban állami tulajdonú Molnak nem indokolt egy olyan ország energiapiacán ott maradni, ahol gazdaságon kívüli kényszereket alkalmaznak. A Mol-leány INA sorsáról folyó üzleti vitával egyidejűleg ugyanis vesztegetéssel vádolták a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki ellen már megérkezett az előírt formájú nemzetközi elfogatóparancs is.

Orbán Viktor szerint a horvátoknak meg kellene fontolniuk, hogy állami kézbe vegyék az INA részvényeit, és korrekt módon elszámoljanak a magyar féllel, ám a horvát államnak az eddigi nyilatkozatok és vélemények szerint nem áll szándékában kivásárolni a Molt. Csak az INA irányítási jogát szeretné (ez nem kerülne pénzébe), ami nem elfogadható megoldás a Mol számára. A mindkét fél számára méltányos megoldás mégis sürgős, itt a magyar miniszterelnök a történelmi hagyományok és fegyverbarátság mellett azzal a megfoghatóbb körülménnyel is érvelt, hogy „még négy-öt másik ügy is fut, amelyben a teljes magyar gazdasági elit legismertebb személyei vannak érintve”.

Ezen ügyeket és személyeket nem jelölte meg, de az egyik jó eséllyel a Krk-szigeten építendő cseppfolyós földgáz (LNG) fogadó terminál építése. A sok éve halogatott, de tavaly új lendületet kapott beruházás előkészítésében egyik forrásunk szerint „könyékig benne van sok tekintélyes hazai üzletember, egy másik informátorunk a Mol 20 százalékos, esetleges érdekeltségéről vél tudni. (A kettő nem zárja ki egymást.) Az évi 10 milliárd köbméter kapacitású létesítmény építését ugyanaz a kínai pénzforrás segítené, amelyen keresztül az MVM is pénzhez jutott az E.On-cégek megvételéhez. A jelenlegi gázpiaci túlkínálat idején persze Magyarországnak nincs szüksége még több gázra, de a tranzit-, a stratégiai- és a forrásdiverzifikációs szempontok a projektben való magyar részvétel mellett szólnak. Az esetleges magyar betársulást Radimir Cacic horvát gazdasági miniszter tavaly nyáron win-win helyzetnek minősítette, mert a horvát gáz Magyarország interkonnektorain keresztül Szlovákiába, Lengyelországba és Romániába is eljuthatna. Horvátország 25 százalékot, plusz egy részvényt tartana meg a projektben, a létesítményt 2016-ban adnák át.
Hasonlóan fontosak a horvátországi magyar idegenforgalmi befektetések.

Jelentős ottani szálloda- és kikötő-befektetése van például Vitézy Tamásnak, és Kerekes Lászlónak. Vitézy Tamás, mint befektető, és mint a Magyar–Horvát Üzleti Tanács elnöke magánvéleményként a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a két ország között látszólag megromlott viszony és a most zajló hangulatkeltés semmiképpen nem tesz jót az ottani magyar üzleteknek. A helyzetet a horvát politikai szándék, a médiahisztéria és az okozta, hogy a horvát legfőbb ügyészség nem járt el elég körültekintően. Kerekes Lászlóval közös vállalkozása, az Adriatiq Islands Group Hotelsnek amúgy is tíz éve vár tisztázásra az ügye a horvát privatizációs alappal „A horvát fél sajnos a mi esetünkben sem tartotta be a privatizációs szerződésben vállaltakat, sőt a szerződést egyéb jogi indokok alapján alá sem írhatta volna velünk. Így mi is azt tapasztaljuk, hogy Horvátországban gond van az általános üzleti normák betartásával” – mondta. Vitézy Tamás a Mol–INA ügyről úgy vélekedett, hogy a magyar olajtársaság mindent megtett azért, hogy a csődközeli helyzetbe került INA-t, kihúzza a bajból, miközben több részletben érdekeltséget szerzett benne, majd hatalmas összeget költött a fejlesztésére.

Jelen van Horvátországban az OTP is, fontosak a szállítási kapcsolataink, a Rijekai Kikötő nemrég nyitott budapesti irodát. Horvátország az évtized végére modern vasúti pályát akar építeni a magyar határig. Magyarország a negyedik legnagyobb közvetlen tőkebefektető Horvátországban, innen származik a 1993 és 2012 között Horvátországban befektetett 26,75 milliárd euró több mint 11 százaléka.

Minek kenőpénzt fizetni azért, ami a mienk?

„A Mol, mint az INA legnagyobb tulajdonosa, alapértelmezésben is többségben van a közgyűlésen, azaz részvényesi szerződés nélkül is nála van az irányítás joga, szükségtelen lett volna bárkit is lefizetni az irányítási jogért” – mutatott rá Vitézy Tamás. Bizonyíték sincs az állítólagos megvesztegetésre, vádat sem emeltek Hernádi Zsolt ellen. Egy kreált helyzet állt elő, amelyben a horvát fél összemosta kormányának azt az – esetleg jogosnak is tekinthető – gazdasági érdekét, hogy ellenőrzést szerezzen az INA felett, és azt, hogy vizsgálat indult a volt horvát miniszterelnök ellen, és az ügybe állítólag belekeveredett a Mol elnök-vezérigazgatója is. Egyébként is zavaró a saját szálakon megoldandó gazdasági jogi s bűnügyi jogi ügyeket összezavarni.