Sokat spórolhat az állam a Wizz Air szárnyalásával

Az ellenállhatatlanul fejlődő Wizz Air újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett, ugyanis a magyar gyökerű légitársaság bejelentette: Airbus A320 típusú repülőgépekre leadott megrendelései közül huszonhatot Airbus A321-es típusra módosított. Ez mintegy 600 milliárd forintos tételt jelenthet, egy gép ugyanis 115 millió dollárba kerül.

 „Az Airbus A321 az A320-as gépcsalád legnagyobb tagja, hatótávolsága is nagyobb, mint az A320-as repülőgépeknek. Szárnyfesztávolsága megegyezik az A320 típuséval, de maga a gép 7 méterrel hosszabb így 40 székkel több, összesen 220 fér el az utastérben.

A nagyobb ülőhelykapacitás támogatni fogja, hogy a Wizz Air népszerű útvonalain megfelelhessen a keresletnek, és alacsonyan tarthassa viteldíjait. A Wizz Air nemrég új, hosszabb távú útvonalakat jelentett be, például Izraelbe, Azerbajdzsánba, az Egyesült Arab Emirátusokba és Oroszországba, a nagyobb repülőgépek valószínűleg ezeken a vonalakon teljesíthetnek majd szolgálatot” – közölte a társaság. Ráadásul a kormány nemrég jelentette be, hogy Mumbai és Budapest között is megindulhat a közvetlen járat, amelyet szintén Wizz Air fog üzemeltetni Dubajon keresztül.

Dubajba október 27-én indul az első járat. „A kihasználatlan kétoldalú légiközlekedési jogokkal kapcsolatosan benyújtott kérelmekről a hatályos jogszabályok szerint a hatóságnak a honlapján tájékoztatást kell közzétennie. Jelenleg nincs ilyen tájékoztatás közzétéve, és nincs folyamatban ilyen eljárás sem” – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Közlekedési Hatóság. Amúgy a honlap szerint 77 országgal van kétoldalú légiközlekedési megállapodása Magyarországnak Afganisztántól Vietnámig, de régen frissülhetett a hatóság honlapja, ugyanis még Jugoszlávia és Szovjetunió is szerepel a listán.

A fapados cégnek másfél év alatt sikerült megszereznie a repülési jogokat négy fontos, nem EU-s desztinációra (Kijev, Tel Aviv, Isztambul és Moszkva), ahová korábban a Malév repült és amelyek becslések szerint évente mintegy 200 ezer utast jelentenek Budapest és a magyar idegenforgalom számára. Az orosz főváros nagyon bevált: a légitársaság jelenleg hetente öt járatot üzemeltet Budapest és Moszkva között, október végétől azonban minden nap lesz oda-vissza járat a két főváros között, a forgalmas karácsonyi, valamint húsvéti időszak alatt pedig további négy járattal bővíti menetrendjét a Wizz Air. Jövő június 14. és szeptember 14. között pedig soha nem látott szintet ér el a kapacitás, hiszen minden nap két járat közlekedik majd. Az egyiptomi járatuk indítását pedig csak felfüggesztették az ottani belpolitikai helyzet miatt.

„Jövőre újabb repülőgéppel bővíti budapesti bázisát a Wizz Air, a légitársaság nyolcadik, budapesti gépével 20 százalékkal, 2,9 millióra nő a légitársaság Budapestről elérhető ülőhely-kapacitása” – jelentette be korábban Váradi József vezérigazgató. Jövőre összesen 11 új gépet állít forgalomba, ebből hárommal régieket pótolnak, és összességében 45-ről 53 gépesre nő a légitársaság flottája. Összesen 35 útvonalon üzemeltetnek járatokat Budapestről.

Mivel a Liszt Ferenc-reptéren az első félévben 4,7 millió utas fordult meg, éves szinten pedig mintegy 8,5 millió szokott, így a cég a reptér forgalmának mintegy harmadát bonyolítja. A Váradi József  által feljelentett Malév leállásakor 22 lízingelt géppel rendelkezett, és a reptér utasforgalmának 36 százaléka tartozott a nemzeti légitársasághoz 2011-ben.

 „A Malév évente mintegy 15 milliárd forintot fizet ki légiközlekedési bevételek, ingatlanbérlet, kiskereskedelmi bérlet jogcímen. A Malév hiányában ennek jelentős része kieshet a reptér üzemeltetőjének költségvetéséből, a Budapest Airport privatizációs szerződése szerint akár annak ellehetetlenülését is eredményezhetné. Az állam számára így hozzávetőlegesen 450 milliárd forint azonnali egyösszegű fizetési kötelezettséget keletkeztetne, ami a költségvetési hiánycél tartása szempontjából kritikus következményekkel járna. Egy ilyen nagyságrendű egyösszegű kifizetés finanszírozási szempontból is komoly terhet jelentene” – olvasható a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által 2011 novemberében készített Fehér könyvből. Ezt az összeget nem követeli a Budapest Airport Zrt. A privatizációs szerződés szerint pedig a reptéri fejlesztéseket az utasforgalom alakulásával összefüggésben kell végrehajtani vagy elhalasztani.

Gyümölcsöző együttműködés

„A Wizz Air és a Magyar Turizmus Zrt. korábban már dolgozott együtt azért, hogy népszerűsítsék Magyarországot, mint vonzó úti célt. Az együttműködés keretében úti beszámoló írókat és újságírókat láttak vendégül. Reméljük, ez a gyümölcsöző együttműködés a jövőben folytatódni fog” – mondta lapunknak Daniel de Carvalho, a Wizz Air szóvivője. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár áprilisban úgy fogalmazott: a kormány, a Magyar Turizmus Zrt. és a Wizz Air egyeztet arról, hogy a légitársaság milyen szerepet töltsön be Magyarország népszerűsítésében. „Az MT Zrt. és a Wizz Air között nincs írásos együttműködési megállapodás. Bizonyos, turisztikai szempontból releváns küldőpiacok vonatkozásában (Ukrajna, Lengyelország, Olaszország, Egyesült Királyság, Hollandia, Németország) közös marketingakciók szervezésében és végrehajtásában működött és működik együtt a két társaság. A közös marketingakciók Magyarországra irányuló tanulmányutak szervezésére, közös kiállítási megjelenésekre, külföldi szakmai rendezvényeken való részvételre terjednek ki” – közölte lapunkkal az MT Zrt.