Bulgáriában, amely az Európai Unió egyik legszegényebb országa, az áramárak politikailag is nagyon érzékeny kérdésnek számítanak. Az idei évben kétszer csökkentették az áram árát, az újabb ármérséklést 2014. január elsejével rendelte el a bolgár szabályozó hivatal.
A CEZ szerint a hivatal beavatkozása az áramárak alakulásába negatív hatással van az egész energetikai szektorra, elmélyíti az egyensúlyhiányt és tovább csökkenti a beruházók bizalmát a bolgár állam iránt. "Az újabb döntés konkrét hatását a CEZ-re jelenleg elemezzük. Lépni fogunk" - jelentette ki Púlpánová.
A Bulgáriában működő három külföldi energetikai cég - a CEZ, az Energo-Pro (mindkettő cseh), valamint az osztrák EVN - már korábban tiltakoztak a bolgár hatóságoknál az adminisztratív piaci beavatkozás ellen.
A bolgár szabályozó hivatal januártól új módszert vezet be az áram árának megállapítására. Ez egyebek között korlátozza az ár azon részét, amelyet az energetikai cégek az áram szállításáért számolnak fel.
Bulgáriában azt követően kerültek az energiaszolgáltató vállalatok a hatóságok látóterébe, hogy a magas energiaárak miatt kirobbant tiltakozások idén februárban lemondásra kényszerítették Bojko Boriszov kormányát. A viták következtében a CEZ tavasszal bepanaszolta Bulgáriát az Európai Bizottságnál, mivel a bolgár energiafelügyelet szolgáltatói engedélyének bevonásával fenyegette meg. A bolgár hivatal novemberben közölte, hogy nem vonja meg a CEZ működési engedélyét, miután nem talált semmiféle szabálytalanságot, amely ezt indokolta volna. A CEZ több mint kétmillió háztartásnak és vállalatnak szolgáltat áramot Szófiában és Nyugat-Bulgáriában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.