Ha Ukrajna kiesik, Magyarország is jó Iránnak

Morshedzadeh Mohammad Reza a kamarai vezetőkkel és helyi üzletemberekkel folytatott találkozója után az MTI érdeklődésére kifejtette: az ukrajnai zavargások miatt jelentős kukoricaszállítmányok nem indultak el Iránba, mint ahogy különféle mezőgazdasági gépek és alkatrészek sem.

Ezeket a szállításokat Magyarország tudná pótolni - jelezte a diplomata. Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az országos kamara alelnöke hozzátette: Magyarország érdekelt az Iránnal szembeni embargó további enyhítésében és ösztönzi a magyar-iráni gazdasági együttműködést.

Az elképzelésnek nem csupán az Európai Unióra is érvényes Iránnal szembeni szankciók miatt van kevés realitása, hanem amiatt is, mert az ukrán gabonatermelést meglehetősen nehéz lenne pótolni. Ukrajna – a Fekete-tenger térségének más országaival együtt – hagyományosan a világ egyik legnagyobb kalászosgabona- illetve kukoricatermő régiójának számít nagy területe, és kiváló minőségű földjei miatt.

Csak Ukrajnában az idén várhatóan a tavalyinál hat százalékkal, vagyis mintegy 300 ezer hektárral nagyobb területen, 5,2 millió hektáron termesztenek kukoricát - jelentette be Mikola Priszjaznyuk ukrán mezőgazdasági miniszter néhány nappal ezelőtt. Elemzők számítása szerint a nagyobb vetésterület révén kétmillió tonnával nő a kukoricatermés. Szakértők az idén 61 millió tonna gabonaterméssel számolnak, ezen belül 27,5 millió lesz a kukorica és 21,6 millió tonna a búza.

Összehasonlításul: a közép-európai viszonylatban nagy termelőnek számító Magyarország teljes szántóföldi termőterülete az összes növényt beleértve 4,8 millió hektár, azaz nem éri el az ukrán kukoricamezők nagyságát, amely idén 5,2 millió hektár. A magyar kukorica termésmennyisége tavaly 6,8 millió tonna volt, a rekord korábban 9 millió tonna körül alakult, vagyis még a csúcsévben is csak a harmadát érjük el az ukrán produktumnak. Búzából tavaly 4,7 millió tonna termett, ez az idei ukrán prognózis 22 százaléka.