Mi lesz a kvóta után?
A cukorkvóta kivezetése után megnyílik az elvi lehetősége annak, hogy a hazai cukoripar ismét bővüljön, elméletileg nem lesz akadálya sem annak, hogy a kaposvári gyár bővítse kapacitását, ahogy annak sem, hogy más cukorgyárak induljanak be ismét. Az iparág egyik nagy kérdése azonban a nyersanyag-ellátás lesz.
„Magyarország szempontjából a cukoripar jövőjét döntően az határozza meg, hogy lesz-e elegendő nyersanyag, amely rentábilis áron feldolozható. Látnunk kell azonban, hogy a cukorrépa termesztéséhez Magyarország éghajlati adottságai nem a legjobbak” – jelentette ki a Világgazdaságnak Fischer Béla. A Cukor Terméktanács alelnöke lapunknak hozzátette: a kvóta kivezetésével valószínűleg az uniós versenytársak is bővíteni kívánják majd a termelésüket, a magyar szereplőknek ezt is figyelembe kell venniük.
Fischer Béla úgy látja, a hazai természeti és éghajlati adottságok inkább az izoglükóz, vagyis a glükóz-fruktóz szirup gyártásának kedveznek, amelyet döntően kukoricából állítanak elő, ám búzából is gyártható. A jellemzően az élelmiszeripar által használt izoglükóz előállítása jelenleg is zajlik, a Hungrana idehaza működteti Európa legnagyobb ilyen üzemét. Azt a tényt, hogy Magyarország 220 ezer tonnás éves izocukor termelési kvótája jelentősen, 250 ezer tonnára nő, Fazekas Sándor jelentette be tavaly októberben, éppen a szabadegyházai Hungrana Kft. gyáravató ünnepségén. A vidékfejlesztési miniszter akkori közlése szerint a kvótanövekedés mintegy ötmilliárd forintnyi exportbevételt jelent és hatmilliárd forint az éves értéke a termelésben.
A Magyarországon minden évben, még az aszályos esztendőkben is nagy tömegben előállított kukorica komoly nyersanyagforrást jelentene az izoglükóz előállítás további növekedéséhez. A répacukor esetében ráadásul nem csupán a nyersanyag megléte kérdéses, hanem az is, hogy a jövőben milyen áron érhető az el.
A cukor ágazat fejlesztése, és az EU-s jogszabályi keretek által biztosított lehetőségekhez képest történő támogatása kiemelt célunk, annak érdekében, hogy a Magyarország számára biztosított termelési lehetőséget maximálisan ki tudjuk használni – közölte lapunkkal a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca ugyanakkor hozzátette: az Európai Unió hatályos cukorpiaci szabályozása jelenleg nem teszi lehetővé kvótán kívüli cukor belső piacra történő rentábilis termelését a kvótarendszer fenntartási időszakában. Magyarország 105,4 ezer tonna cukorkvótáját a kaposvári cukorgyár teljes mértékben kihasználja. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint ezért a hazai cukorgyártási kapacitás bővítésére illetve új gyár beindítására reális esély a kvótarendszer megszűnését követően, 2017 októbere után mutatkozik. A szaktárca szerint az akkori nyersanyag- és késztermékárak ismeretében lehet csak felelősen dönteni az egyes beruházásokról.
Védett piac
Az Európai Unió a világ vezető répacukor-előállítója, a teljes világtermelés hozzávetőleg felét a közösség tagállamai adják. A répacukor azonban mindössze 20 százalékát adja a világ teljes cukortermelésének, a többit javarészt cukornádból állítják elő. Az Európai Unió teljes kvótája 13,3 millió tonna cukor, amely 19 tagállam között oszlik meg. A hatályos WTO-egyezmények révén az uniós piac vámokkal és egyéb korlátozásokkal védett, várhatóan ez a védelem a jövőben is fennmarad. A külső hatásoktól védett piac alól csak egyes karibi államok, és a Legkevésbé Fejlett Országok jelentenek kivételt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.