Olaj: Líbia termelése csökkent, Szíriáé szinte megszűnt

A folytatódó zavargások, olajmező- és kikötőfoglalások miatt tavaly 5,1 százalékkal csökkent az OPEC-tag Líbia hazai összterméke (GDP) a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint - idézte a friss becslést az AFP hírügynökség.  

Az olajexportból élő Líbiában az olajtermelés tavaly júliusban napi 250 ezer apadt az addigi napi 1,5 millió hordóról, miután lázadók elfoglalták a keleti olajkikötőket, és nem lehetett exportálni. Januárban a kikötők felszabadultak, az export napi 570 ezer hordóra nőtt, de a héten ismét visszaesett, mert tüntetők elfoglaltak és lezártak egy nagy olajmezőt a délnyugati országrészben.

A 2011-es "arab tavasz" líbiai fordulatai, Moammer Kadhafi rendszerének felszámolása után Líbiának 2012-ben még maradt költségvetési többlete, tavaly azonban már a GDP 5 százalékára rúgó deficit keletkezett, és a Világbank szerint idén sem lehet kisebb a hiány 4 százaléknál. Líbiában hagyományosan az olajipar adja a GDP 70 százalékát, az állami bevételek 95 százalékát és az export 98 százalékát - emlékeztetett az AFP.

Szíria olajipari minisztere, Szlimán Abbász a polgárháborús állapotokon kívül a nyugati szankcióknak és a külföldi olajcégek visszavonulásának is tulajdonította, hogy az ország olajtermelése napi 14 ezer hordóra csökkent a 2011 előtti 385 ezer hordós napi átlagról (egy hordó 159 liter).

A legtöbb szíriai olajlelőhely az ország lázadók ellenőrizte keleti és északi részén vannak. Szíria nem tagja a nagy olajexportőrök nemzetközi szervezetének, az OPEC-nek, de az OPEC-országokhoz hasonlóan az olajipar volt Szíria legnagyobb devizatermelője 2011 előtt - emlékeztetett a Dow Jones hírügynökség.

Mások mellett a Mol horvát leányvállalata, az INA is felfüggesztette szíriai kitermelését 2012. február végén, és elhagyta az ottani hat olajmezőt, ahol tevékenykedett, végrehajtva az Európai Unió Tanácsának 2011. decemberben Szíriával szemben bevezetett korlátozó intézkedéseit.