Háromévi visszaesés után lendületbe jöhet az ingatlanfejlesztés

Az idén várhatóan elrugaszkodik a mélypontról az ingatlanfejlesztés Magyarországon. 2013-ban ugyanis mindössze 108 millió euró értékben valósítottak meg fejlesztéseket az IFK tagvállalatai, amely – amint grafikonunkon is jól látszik – 13 éve a leggyengébb teljesítmény volt. A tagok adatszolgáltatása szerint viszont 2014-ben ennél 29 százalékkal nagyobb értékű fejlesztés valósul meg 152 millió euró értékben. Növekszik a fejlesztések alapterülete is, a 2013-as 42 ezer négyzetméter után az idén 71 000 négyzetméternyi iroda, raktár, üzem és lakóépület munkálatai zajlanak.

„Három év után ez lesz az első alkalom, hogy az ingatlanfejlesztés teljesítménye javul” – mondja Takács Ernő, az IFK elnöke. „Az okok között szerepel a makrogazdasági mutatók és ezáltal a befektetői bizalom javulása, a GDP mértékének növekedése, amelynek köszönhetően az ingatlanfejlesztők késznek mutatkoznak akár spekulatív jellegű beruházások indítására is. További lökést adhat a növekedési hitelprogram második lépcsőjében kereskedelmi ingatlanfejlesztésre fordítható, olcsó hitelek megjelenése ”

Az elnök szerint azonban azt sem szabad elfeledni, hogy az idei teljesítmény leginkább a tíz évvel ezelőtt mértnek felel meg: akkor 139 millió eurónyi fejlesztésbe vágtak bele az IFK-tagok. Vagyis még mindig nagyon messze van a 2008-ban mért 1,31 milliárd eurós csúcsteljesítmény.
Annak ellenére, hogy az ágazat jellegzetességei miatt lassan reagál a gazdaság változásaira, az ingatlanfejlesztők startra készen várják a körülmények további, tartós javulását. Eddig 600 ezer négyzetméternyi olyan fejlesztésre szereztek már engedélyt, amely a válság miatt nem indulhatott el. Ezen beruházások összértéke 1,6 milliárd euró, amely az idei előrejelzés közel tízszerese.

Figyelemreméltó, hogy az IFK tagvállalatok ezidáig több mint 6 milliárd euró (1800 milliárd forint!) értékben valósítottak meg beruházásokat  és jelenleg tulajdonukban van 3,37 millió négyzetméternyi beépítetlen telek, valamint  1,8 millió négyzetméternyi iroda, lakás és raktár épület, amelyek után összesen 3,5 milliárd forintnyi telek- és építményadót fizetnek évente.

„Az adatokból kitűnik, hogy az ingatlanfejlesztés jelentős nemzetgazdasági tényező, amely jelentős növekedés potenciállal rendelkezik” – fűzi hozzá Takács Ernő. „A további lendület feltétele a gazdasági mutatók tartós javulása, a vásárlóerő növekedése mellett az engedélyeztetés és adminisztráció hatékonyabbá tétele.”

Világgazdaság Online-->