Hivatalos: pénteken adják át a 4-es metrót

Péntek délelőtt 9 órakor adják át a 4-es metrót - jelentette be Tarlós István.

A BKK úgy döntött: az első három nap, péntektől a vasárnap esti üzemzárásig ingyen lehet utazni az új metrón.

A főpolgármester azt is elmondta: az átadás után fél évig hivatalosan utasforgalmi próbaüzem fog folyni - a gyakorlatban ez az utasok számára semmiben nem lesz más, mint a későbbi közlekedési rend, de ha bármiben változtatni kellene, akár a menetrenden, akár a járműveken, az ilyenkor így még könnyebben mehet át a hivatalos úton.

A metró alapötlete még 1972-ben született meg. Ekkor a Dél-Buda-Rákospalota vonalat jelölték meg az új metró két végállomásaként, de a pontos vonalvezetés később többször módosult. A hamarosan kész, 10 megállós metróvonalat 2004-ben kezdték el építeni, és körülbelül 450 milliárd forintba került.

Az átadás első kitűzött dátuma 1996 volt, ami később 16 alkalommal változott meg. Eközben már az is felvetődött, hogy kezdjék el építeni az 5-ös metrót, de az erről felröppent hírekre 2010-ben Tarlós István úgy reagált, hogy: "egy Holdon építendő luxuslakótelep is közelebb áll a valósághoz."

Az elhúzódó építkezésre viszont azt a magyarázatot adta, hogy a korábbi városvezetés és a BKV kedvezőtlen szerződést kötött a 4-es metró építésének kapcsán a Siemensszel. Így Budapest kiszolgáltatott helyzetben találta magát az óriási kötbér miatt, továbbá hatalmas kárigényt vállalt magára - indokolta a főpolgármester a lassabb tempót.

A négyes metró több mint 3 évtizedig csak a tervasztalon létezett. A metróvonal 7,4 kilométer hosszú és 15 darab, 4 kocsiból álló szerelvény szállítja majd az utasokat. A főváros 2004-ben kezdett bele a megvalósításba, a fúrópajzsok 2007-ben indultak meg. Az Európai Bizottság 2009-ben a támogatásából kivonta 11 szerződés értékét, mivel ezeket nyílt pályázat mellőzésével kötöttek meg. Az eredetileg kért 224 milliárd helyett mintegy 181 milliárdot adtak az első szakasz (Kelenföld–Keleti pályaudvar) megvalósításához.

2011-ben Tarlós István közölte, hogy a II. szakasz megépítésére (Keleti pályaudvar–Bosnyák tér) nincs pénz, és az unió sem kívánt tárgyalni ennek finanszírozásáról. 2012-ben az Orbán-kormány az első szakasz összköltségét 452,5 milliárdban határozta meg.

Az első szakasz összköltségvetése 452 milliárd forint. A KÖZOP-támogatás összege 210,7 milliárd forint volt, ebből a Kohéziós Alap 180,8 milliárd forintot jelentett.

„A 4-es metróra fordított 452,5 milliárd forintból kétszer újjá lehetett volna építeni Budapest közlekedését, nem volt szükség erre a beruházásra” – nyilatkozta lapunknak Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke.

A VEKE vezetője szerint a jelenlegi 4-es metró vonala egy torzó, nem vezet sehonnan sehová, gyakorlatilag a dugózónán belül van. Összeköt két vasúti pályaudvart, amelyek között a vasút gyorsabban halad, mint a metró, és a meglévő felszíni közlekedés sem lassabb. „Olyan metró épült, amelynek nincs se hálózati haszna se időnyeresége” – hangoztatta Dorner. Úgy vélte, a 4-es metrót leállás esetén gyakorlatilag nem is kellene pótolni (a rengeteg utast szállító 2-es és 3-as vonalakkal szemben), mivel a felszíni villamos és autóbusz járatok el tudnák szállítani az utasokat. Szerinte először a város leromlott infrastruktúráját és járműparkját kellett volna rendbetenni, a működést stabilizálni, csak utána lett volna szabad új metróvonal építésébe fogni.