Kína még nem engedélyezi a genetikailag módosított élelmiszertermékek forgalmát

Han Csang-fu pénteki jelentések szerint úgy fogalmazott: a kínai döntéshozók és maga az agrártárca is mindig kifejezetten óvatosan járt el a GMO-t tartalmazó élelmiszerekkel kapcsolatosan, a lakosság egészségét mindenekfelett szem előtt tartva.

Az országban hivatalosan csak a papaya és a gyapot termesztésének során engedélyezik a génmódosítás technológiájának alkalmazását. Peking ugyanakkor az Egyesült Államokból, Brazíliából és Argentínából is importál génmódosított szójababot, mely a kínai lakosok kedvelt élelmiszereinek - így a szójatejnek, szójaszósznak vagy a tofunak - alapanyagaként szolgál. Évi 60 millió tonnás behozatalával Kína a módosított élelmiszerek piacán a világ legnagyobb importőrének számít.

Han múlt héten félhivatalosan kiállt az újtechnológiás élelmiszerek mellett, mondván, maga "rendszeres fogyasztója azoknak". A technológia új és ismeretlen, időbe telik az embereknek megérteni és elfogadni azt - fogalmazott a miniszter.

Az élelmiszertermékek genetikai módosításának kérdése visszatérő kérdés a kínai társadalmi párbeszédben. A kormány 2008-ban tizenkét éves távra tervezve egy 26 milliárd jüanos (960 milliárd forint) kutatási alapot állított fel, a kutatásra fordított összegek a tavalyi év egésze során 400 millió jüant (15 milliárd forint) tettek ki. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia tavaly júniusban a genetikailag módosított növényekkel foglalkozó kutatásokat a következő évtized tizenkilenc kiemelt tudományos kutatási területe között nevezte meg. A kérdés a mind növekvő lakosságú ország jövőbeli élelmiszerellátását illetően lehet kiemelt fontosságú - állt az érvelésben.

A kínai lakosság ugyanakkor újra és újra ellenérzésének ad hangot a kérdéssel kapcsolatban, tavaly például hírességekkel telezsúfolt kampány szólított fel a GMO visszaszorítására. Ennek is betudható, hogy Peking 2009-ben ugyan kiadta az első, módosított élelmiszerekre vonatkozó biztonsági tanúsítványokat, de a mai napig nem engedélyezte ezek forgalmazását. A kormány legutóbb január közepén közölt hivatalos állásfoglalást a kérdésről, mondván, hogy a kereskedelmi forgalomba helyezésre nincsen pontos menetrend.