Tovább nőtt a gyógyszerpiac

Míg az ezredfordulón a globális gyógyszerforgalom még alig haladta meg a 300 milliárd USA dollárt, öt évvel később már 602, tavaly pedig az előzetes számítások szerint már mintegy 990 milliárd dollárt ért el. Ez nagyjából megegyezett a várakozásoknak megfelelő, 3 százalék körüli növekedéssel a 2012-es 960-ról milliárdról – mondta a Világgazdaságnak Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemző.

A legmagasabb növekedési ütemet 2013-ban is a feltörekvő piacok – Kína, Brazília, Indiában, Dél-Korea és Oroszország – produkálta. Az adatokból úgy tűnik, a kínai gyógyszerpiac éves szinten tartósan 20 százalék feletti növekedésre képes, ami megerősíti azokat a szakértői előrejelzéseket, amelyek szerint hamarosan Kína lesz a világ harmadik legnagyobb gyógyszerpiaca, amely 2014-ben már a 70 milliárd dolláros forgalmat is elérhet. Egyes prognózisok szerint Kína még ebben az évtizedben lehagyja Japánt, és az USA után a második legnagyobb gyógyszerpiac lesz, akár 140 milliárd dolláros értékesítéssel – jelezte Fekete Tibor.

Az öt vezető európai piacon – Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és Spanyolország – az előző években mutatott 3 százalékos növekedés egy százalék körülire lassult, jelentősen elmaradva a világátlagtól. Ez elsősorban a restrikciós kormányzati lépések következménye – magyarázta a szakértő -, a gyógyszerpiac folyamatos bővülése, az átlagos életkor növekedése és az ezzel együtt járó emelkedő gyógyszerfogyasztás, valamint az új készítmények piacra kerülése miatt is elkerülhetetlen.

Fekete Tibor szerint mindinkább érezteti hatását, hogy a korábban még százmilliárd dollár forgalmat bonyolító originális gyógyszerek egy része elveszíti szabadalmi oltalmát, és ezeknek a drága, innovatív gyógyszereknek a helyét átveszik az ugyanazon hatóanyagot tartalmazó olcsóbb generikumok. A szakemberek azzal számolnak, hogy a generikus piac folyamatosan növekszik, 2014-re a teljes gyógyszerforgalom 27, 2016-ra pedig 34-35 százalékát adja, igaz, országonként jelentős eltéréssel. Míg például Lengyelországban már most a generikus orvosságokból származik a forgalom 56,4, és hazánkban is már a 36,2 százaléka, addig Franciaországban 13,1, Spanyolországban pedig mindössze 8,4 százalékot tesz ki e készítmények piaci részaránya.

A magyar gyógyszerpiac növekedése 2013-ban az európai átlag körül alakult, és fogyasztói áron meghaladta az 576 milliárd forintot. A növekedés tíz éves átlaga meghaladja a 4,8 százalékot, miközben az európai átlag 3,2 százalék volt. A teljes gyógyszerforgalom a patikán kívüli 5-6 milliárd forintos fogyasztói áron számolt értékesítéssel és a 144-146 milliárd forint termelői áron számított kórházi gyógyszerforgalommal megközelítette a 730 milliárd forintot. A kormányzati tervekhez képest 8,7 százalékkal lett nagyobb a gyógyszerforgalom.

A magyar gyógyszerpiac továbbra sem független a nemzetközi tendenciáktól. Szereplői jelen vannak a világ más gyógyszerpiacain, legyen szó külföldi vagy magyar cégekről, ráadásul az utóbbiak is egyre inkább a külpiacokon bonyolítják forgalmuk döntő részét. A globalizáció hatásaként a magyar piac legfeljebb rövid, átmeneti ideig zárható el az új termékek elől és ezzel a folyamatos növekedéstől – figyelmeztet a szakértő.

Kiszámíthatóbb piacot szorgalmaznak
A korábbi gyógyszerpiaci növekedési trend lassulása sok mindennel, így például a világméretű válsággal is magyarázható, ugyanakkor szembetűnő, hogy a magyar gyógyszerpiac növekedési tendenciáira sokkal nagyobb hatással voltak a hazai támogatáspolitikai restrikciók, mint a világgazdasági folyamatok – véli Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületénél pedig azt mondták lapunknak, hogy a kormány és a gyógyszeripar között elkezdődött középtávú stratégiai tárgyalássorozat eredményeként reményeik szerint létrejöhet egy kiszámítható és transzparens támogatási rendszer, amely az innovatív terápiák befogadását is tervezhetővé tenné.