A közbeszerzéseket vizsgálta az ÁSZ

Magyarországon 2008 és 2012 között a közbeszerzések éves összértéke a GDP 5-7 százalékát, az államháztartás kiadásainak 8-9 százalékát tette ki. A közbeszerzési eljárások száma 2008-ról 2011-re csaknem háromszorosára – 3911-ről 10918-ra – nőtt, majd 2012-re 8451-re csökkent - derül ki az ÁSZ friss jelentéséből. A közbeszerzések értéke a GDP-hez viszonyítva 2008-2012 között átlagosan 5,6 százalékos volt, ami az OECD-tagországok átlagos adataival megegyezik.

A kkv-k által elnyert eljárások száma 2009-ről 2010-re közel duplájára nőtt, 4895-ról 8473-ra azonban az elnyert közbeszerzések értéke jelentős mértékben nem növekedett (707,3 milliárd forintról 715,4 milliárdra). A kkv-k az összes közbeszerzéshez viszonyítva az ellenőrzött időszakban minden évben az eljárások 70,8-80,4%-a közötti arányban nyertek, az elnyert munkák, szállítások értéke az összes közbeszerzés értékéhez viszonyítva 34,5-47,8% körül mozgott.

Az új közbeszerzési törvény (Kbt.) bevezetése után, 2012-ben javult a kkv-k teljesítménye mind az elnyert eljárások számának (80,40-ról 84,16 százalékosra változott), mind az értékének (ez 41,68-ról 49,95 százalékosra nőtt) vonatkozásában. A javulást főként a kkv-k által a nemzeti eljárásrendben elnyert közbeszerzések arányának növekedése eredményezte - írja az ÁSZ.

A közbeszerzési rendszer központi intézményei a közbeszerzési rendszer működtetésével, felügyeletével és központi ellenőrzésével összefüggő feladataikat – néhány kivételtől eltekintve – a jogszabályi előírásoknak megfelelően látták el a vizsgálat szerint.  

A KH az egyes ágazatokban szokásos vagy megállapított béreket és kapcsolódó közterheket tartalmazó adatbázis közzétételére vonatkozó törvényi kötelezettségének részben tett eleget, csak egy szakmai kamara által kidolgozott számítási segédletet tett közzé az ágazatra vonatkozó bérekről, vállalkozói díjakról és a kapcsolódó közterhekről. Az információnak a Kbt. szerinti, aránytalanul alacsony ár megítélése szempontjából van jelentősége. A hiányossághoz hozzájárult, hogy a Kbt. 2010. szeptemberi és 2012. januári módosításaival az ágazati bérinformációk összegyűjtését biztosító jogszabályi előírások megszűntek. A szükséges információk egy része azonban továbbra is nyilvános, elérhető.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati tevékenység ellátását végző KDB eljárásainak száma 2008 és 2011 között nőtt, illetve stagnált. A jogorvoslati eljárások számában jelentős csökkenés (1011 db-ról 695 db-ra) az új közbeszerzési törvény és a kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a KDB eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló kormányrendelet hatályba lépését követően 2011-ről 2012-re figyelhető meg. A csökkenéshez hozzájárultak az új törvénnyel bevezetett egyszerűsítések, az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak emelkedése, továbbá a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló kormányrendelettel 2011-ben bevezetett felügyeleti tevékenység.

A KDB által megállapított jogsértések száma az ellenőrzött időszak első négy évében növekedett, 2012-ben mind a jogsértések száma, mind az egy jogsértésre jutó bírság összege csökkent. 2008-ban az egy jogsértésre jutó bírság összege meghaladta a 2 millió forintot, míg 2012-re a kiszabott összeg már nem érte el az egymilliót sem. 

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról (KEF) szóló kormányrendelet a szervezet feladatainak meghatározásakor a 2011-ben hatályát vesztett régi Kbt-re hivatkozik. A jogi koherencia-zavar a helyszíni ellenőrzés időszakában is fennállt. A KEF által működtetett központosított közbeszerzések értéke a 2009-2011. időszakban 37,3 százalékkal csökkent. A visszaesést elsősorban a kormányzati kiadáscsökkentő intézkedések eredményezték. Az előző évhez képest 2012-ben mindkét kategóriában (kötelezett és önként csatlakozott intézmények) bővülés volt megfigyelhető, a központosított közbeszerzési rendszer forgalma 39,3 százalékkal nőtt.