Kevesebben gyógyulnak a jövőben külföldön

A határon túlnyúló egészségügyi szolgáltatásokról szóló uniós irányelv, amely szerint az Európai Unió polgárai az EU bármely országában ugyanolyan feltételekkel vehetik igénybe az egészségügyi ellátást, mint az adott állam polgárai, tavaly október 25-én lépett hatályba. Az Európai Bizottság adatai szerint évek óta az európai betegek mindössze egy százaléka kezelteti magát külföldön, és szakértők azt feltételezték, hogy ezen az új szabályozás sem fog változtatni.

Magyarországról, közfinanszírozásból, eddig évente 500-600 beteg külföldi gyógykezelését – az itthon még nem elérhető máj- és tüdőátültetéseket, speciális gerincműtéteket és onkológiai kezeléseket, genetikai vizsgálatokat, illetve külföldi donorszervek és őssejt behozatalát – finanszírozta az egészségbiztosító. Tavaly, mint az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól megtudtuk, 646 beteg gyógyulhatott Magyarországon kívül, majdnem 1,6 milliárd forint támogatásból.

A direktíva hatályba lépése óta az OEP tájékoztatása szerint 203 kérelem érkezett az egészségpénztárhoz, amiből mindössze nyolcvanat engedélyeztek, tizennégyet elutasítottak, huszonkilenc eljárást megszüntettek, a többit pedig még nem bírálták el. Ez a folyamat meglehetősen időigényes: az OEP hatósági eljárás keretében dönt az igényekről, egy független orvosszakértőt kérve fel, hogy elbírálja az egyébként a kezelőorvos szakmai indoklásával együtt beadandó igényt. Az ügyintézés akár két hónapot is igénybe vehet.

Az engedély akkor tagadható meg, ha az ellátás Magyarországon is igénybe vehető, vagy nagyon speciális – így bizonytalan végkimenetelű – és költségigényes gyógykezelésről van szó. Legfeljebb 30 százalékkal kerülhet többe, mint amit ugyanazért az ellátásért itthon fizetne ki a biztosító a hazai szolgáltatóknak.

Nem csak az elbírálás lett azonban bürokratikusabb, a jogalkotó más módon is korlátokat állított be a szabad betegáramlás útjába. Ezek közül a legérzékenyebben az érintheti a beteget, hogy meg kell előlegezniük a kiadásokat, mert a biztosító csak utólag, a számlák benyújtása után fizet.

Az irányelv nyomán hatályba lépett kormányrendelet nemcsak Magyarországról, de Magyarországra is csak korlátoz. A hazai egészségügyi intézmények – itt is tervezhető beavatkozáshoz – csak akkor fogadhatnak külföldi beteget, ha emiatt egyetlen magyar beteg sem kerül hátrányba. A külföldi páciensnek is kell beutalót hoznia, csak külön fizetségért jár neki egyágyas szoba, és ugyanúgy végig kell várnia a várólistát.