Tankönyv helyett irodalom
Tankönyvek nélkül mindössze 9200 könyv jelent meg 16,8 millió példányzámban és 1835 darabos átlag példányszámban. A tankönyvekkel együtt számított könyvpiac 2012-ben alig haladta meg az 58 milliárd forintot, ugyanez az adat 2013-ban 59,6 milliárd forint volt, a növekedés így 2,75 százalékos.
„Több könyvet vettek az emberek.Örömteli, hogy öt év után megállt a piac zsugorodása, de a kiadók anyagi helyzete nem lett sokkal stabilabb. Ha egy regényből elfogy öt-tízezer darab, az már sikernek számít” – mondta lapunknak Zentai László, az MKKE igazgatója. Emlékeztetett: a közel tíz évig tartó könyvpiaci konjunktúra utolsó évében, 2008-ban még 67,6 milliárdos forgalmat összesíthettek. A közoktatási tankönyvek nélküli, szabadforgalmú könyvpiac 2013-ban 43,9 milliárd forint volt, ami 4,6 százalékos nominális forgalmi növekedést jelent.
Az elmúlt esztendő legfigyelemreméltóbb statisztikai fejleménye, hogy a több mint 15 és fél milliárdos közoktatási tankönyvkiadás adatainak mellőzésével a könyvpiac legnagyobb forgalmú ágazatává a szépirodalom, pontosabban a fikciós művek kategóriája lett. Az ide sorolható művek tavalyi 13,7 milliárd bruttó forgalma a könyvpiac harmadát képviseli. „Ez káprázatos, nincs még egy ország Európában, ahol a fikciós könyvek ekkora népszerűségnek örvendenének” – fogalmazott Zentai László.
A meghatározó könyvkiadói ágazatok közül csak az ismeretterjesztő könyvek kategóriájában tapasztalható 10 százalékos csökkenés, ami 14,7 milliárd forintos helyett mindössze 13,3 milliárd forintos forgalmat jelent.
Ennek magyarázata, hogy a felsőoktatási könyvpiac forgalmának bevallásakor a kiadók egy része azért sorolhatta át ide ismeretterjesztő művei forgalmának egy részét, mert míg a szakkönyvek és tudományos művek forgalma után kompenzációs reprográfiai díjban részesülnek, az ismeretterjesztő műveik eladása után nem.
"Egyáltalán nem meglepő, hisz az elmúlt években is a magyar könyvkiadás legdinamikusabban fejlődő ágazatának bizonyult, a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás iránti vásárlói érdeklődés tavaly is látványosan növekedett. Piaci részesedése immáron 23,6 százalék, 10,3 milliárd forint. A növekedés dinamizmusát jól mutatja, hogy az elmúlt tíz évben a gyerekeket és a fiatalokat megszólító könyvek forgalma megduplázódott” – fogalmaz az MKKE. A legnagyobb növekedést a nem papíralapú, azaz az úgynevezett digitális könyvek és e-könyvek szegmense mutatta: 61 százalékos bővüléssel 535 millióról 862,7 millió forintra növekedett az ágazat forgalma.
Nem olvasunk regényeket
A Bookline.hu havi sikerlistáját jelenleg Ferenczi Krisztina: Narancsbőr című könyve vezeti, második a Zuschlag-könyv, a harmadik pedig Leiner Laura: Akkor szakítsunk című alkotása. Az első negyvenben csak Márai Sándor elbeszélései képviselik a szépirodalmat, ellenben a szórakoztató irodalom sztárszerzői több könyvvel is szerepelnek a listán. A Könyvfesztiválon is vélhetően ebből a kategóriából fogy majd a legtöbb példány. A Millenáris parkba 33 országból 64 ismert külföldi alkotót, illetve 446 magyar írót várnak. A díszvendég Törökország lesz. „A kortárs török irodalom jelentőségét mutatja, hogy az ország 2008-ban a frankfurti könyvvásár, 2010-ben a genfi, tavaly pedig a londoni könyves rendezvény díszvendége volt” – mondta Sakir Fakili, Törökország budapesti nagykövete.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.