Elképesztően sokat kell dolgozniuk a nőknek

„A vállalatunknál több a nő” – mondta a VG konferenciáján Lakatos Zsófia, a Hill+Knowlton Strategies igazgatója. Szerinte azért van több férfi csúcsvezető, mert a nők így döntöttek. „A kvóta azért jó, mert megteremti azt a lehetőséget, ha egy nő feljebb szeretne jutni, akkor ezt elérhesse” – vélekedett. „Eszméletlenül sokat kell dolgozni. Hathónapos terhesen is 9-10 órát dolgozom” – tette hozzá. Lakatos Zsófia úgy érzi, hogy eljutott az üzleti csúcsra. „Nem eljutni nehéz a csúcsra, hanem ottmaradni. A bizalmat meg kell szolgálni” – vélekedett.

A vállalatnál 80 százalék nő dolgozik. „Szó sem lehet arról, hogy valaki azért keressen többet vagy kevesebbet, mert nő,” A PR-szövetség legfiatalabb – és egyben első női – elnöke hangsúlyozta, hogy a PR-szövetségben viszont többségben, 80 százalékban vannak a férfiak. Szerinte a férfiak nem foglalkoznak annyira azzal, hogyha egy kismamával tárgyalnak, a nők viszont figyelnek erre. „A szüleim azt mondták, hogy én vagyok a világ közepe, és ezt elhittem. Ez pedig nagyon sokat segített” – hangsúlyozta.

Várnagy Emese, az IVM Zrt. vezérigazgatója azt mondta, hogy rajta kívül alig dolgoztak nők a cégnél korábban, de a férfiak azt szerették volna, hogy több legyen a nő a cégnél. „Nagyon jó, hogy férfiak kezdeményezték ezt” – tette hozzá.

„Én nem vagyok tipikus vezető, csak belesodródtam ebbe. Lehet, hogy van hozzá tehetségem, de nem érzem ezt csúcsnak. Egy anya vagyok, aki éppen most egy vállaltot igazgat” – mondta Várnagy Emese. „Gyakran belekényszerítenek minket olyan helyzetekbe, ahol el kell felejtenünk, hogy nők vagyunk. Nem feltétlenül kell azt éreznem, hogy a csúcs a vezérigazgatóság. Nekem anyának kell lennem, családom van, az ügyvezetés csak egyetlen munka a sok közül” – hangsúlyozta.

Az IVM Zrt-nél a tapasztalat és a saját igény szabja meg, hogy mekkora fizetést kap a munkavállaló. „A nők nem annyira pénzéhesek. Ha két azonos tapasztalatú jelölt van, akkor 99 százalék, hogy a nőknek alacsonyabb a fizetési igénye, akár 100 ezrekkel is kisebb bért kérnek” – mondta. Várnagy Emese azt hangsúlyozta, hogy bátrabbaknak kell lenniük a nőknek a fizetési igény kapcsán is.

„A Lenovonál sincs kvótarendszer, de arra van egy program, hogy több nő legyen” – emelte ki Lukács Anita, a Lenovo Magyarország igazgatója. „A számítástechnika egy férfibirodalom” – vélte. A Lenovo összes vállalatánál két női vezető van. Kínában a Lenovo felsővezetésénél sok nő van, ami egy tudatos építkezés. A mi régiónkban kisebb az arány. Magyarországon 30, régiós szinten 10 százalék sincs a nők aránya a Lenovonál. A női vezetők aránya pedig mindössze 2 százalék. „Nyíltnak kell lenni a cégnek arra, hogy nőket alkalmazzon, de a kötelező, kvótajelleggel nem tudok egyetérteni.”

„Az első 20 évem a családról szólt. Mivel a gyerekek már idősebbek lettek, három éve el tudtam vállalni a cégvezetést. A családomnak tekintem a vállalatot is. Úgy próbálom igazgatni a vállaltot, mintha a családtagjaim lennének a dolgozók” – mondta az igazgató.

Lukács Andrea szerint a nők csak bizonyos élethelyzetben és időszakban engedik meg, hogy vállalatvezetők legyenek.

„Nálunk nincs kvótarendszer sem globális, sem magyarországi szinten” – mondta Kővágó-Laky Andrea, a Ford Magyarország igazgatója. Inkább olyan rendszerekben gondolkozunk, ha megüresedik egy női vezetői pozíció, akkor legalább egy hölgy jelölt is legyen.

„Kőkeményen meg kell dolgozni a sikerért, ami nagyon sok kötelezettséggel jár” – értett egyet Lakatos Zsófiában a Ford vezére. „A magyar autós iparágban egyedüli női vezető vagyok, és európai szinten is egyedülálló a Fordnál, hogy nőként vezetem a vállalatot.”

Lakatos Zsófia kiemelte: a vállalatvezetés azzal jár, hogy a gyerek egyik első szava az lesz, hogy meeting vagy prezentáció. „Nagy kérdés, hogy ezt vállalom-e”