Kapuzárási pánik a földeken

Az indoklás szerint a gazdasági társaságok helyett a magán- és családi gazdaságok erősödését akarja segíteni a kormány azzal, hogy május elsejétől csak földműves magánszemélyek vásárolhatnak termőföldet Magyarországon. De nekik sem könnyű, minden szigorodott.

Május 1-jén megszűnt a külföldiek földvásárlási moratóriuma, amely tíz évvel ezelőtti uniós csatlakozásunk után biztosította Magyarország számára a piac lezárását. Ezzel együtt életbe lépett az új földtörvény, amelynek egyik sokat vitatott pontja a tulajdonszerzési szabályozásra vonatkozik. A kormány kinyilvánította: ezt az unióban kipróbált és működő szabályozások alapján gyúrta össze úgy, hogy a külföldiek földszerzését meg tudja akadályozni, miközben a hazai családi gazdaságok növekedését támogatja. Európa legszigorúbb törvénye született meg. Csak Magyarországon szól úgy a szabályozás, hogy kizárólag földműves magánszemély vásárolhat földet és csak akkor ha megműveli, bérbe nem adhatja.

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének főtitkár-helyettese azt mondta: ha röviden akarná megfogalmazni a véleményét, akkor csak annyit mondana: ez a földtörvény alapvetően rossz, mivel a versenyképesség ellen hat.

„Ez a törvény a magyar és az uniós jogot is több helyen sérti – mondta Máhr András. – Ráadásul rengeteg közgazdasági, de ugyanannyi politikai abszurdumot is tartalmaz. Például kiköti, hogy aki földet vásárol, annak azt meg kell művelnie és bérbe nem adhatja, de az nem szerepel a szövegben, hogy ennek meddig kell így lennie. Vagyis ha valaki vásárol egy földet, de tíz év múlva valamilyen okból már nem tudja művelni, akkor sem adhatja bérbe. Vagy például előírja a törvény, hogy csak földműves vehet földet. Azt, aki elvégez egy ehhez szükséges tanfolyamot, vagy három éve kiváltotta az őstermelői igazolványát, azt földművesnek fogadja el a törvény, de aki mondjuk aki 25 éve dolgozik egy mezőgazdasági szövetkezetben, azt nem. Ugyanilyen abszurd, hogy az új szabályozásban kikötötték, hogy kinek lehet bérbe adni a földet, vagyis mit kezdhet valaki a saját tulajdonával."

Máhr András azt mondta: Magyarországon a 90-es években, a kárpótlás és a részaránykiadás után 2,3 millió földtulajdonos lett, a tulajdonok 80 százalékáé 5 hektár alatti terület. Ez azt jelenti, hogy több mint 1,5 millió ember rendelkezik hazánkban öt hektárnál kisebb területtel. Ha azok a hosszú távú szövetkezeti bérleti szerződések, amelyek keretében ezeket művelik, 15-20 év múlva lejárnak, nagy kérdés lesz, ki fogja a szétaprózott területeket megművelni. Másrészt szerinte az is aggályos, hogy a helyi földbizottságokban éppen olyanok ülnek, akik jogosultak vásárolni, ez pedig segíthet leverni arra a szintre az árakat, ami a vevőknek kedvez.

Raskó György agrárközgazdász szerint nem szabad gazdasági racionalitást keresni az új földtörvényben.  „Ezzel a törvénnyel az volt a kormány célja, hogy kivételezett körülmények között és versenyhelyzet nélkül földhöz juttasson körülbelül 25 ezer családot – mondta Raskó György. – Ez egy politikai cél és a törvény is csak ez alapján érthető meg. Az, hogy ezzel a külföldiektől akarták volna megvédeni a termőföldet, csak magyarázkodás. Az uniós állampolgárokat ezzel nem zárták ki, de a magyar emberek többsége számára gyakorlatilag lehetetlenné tették a földszerzést. Ez 25 ezer családi gazdálkodónak az életképességét ugyan erősíti, de a vidéket ellehetetleníti. Hosszútávon ugyanis az lesz az eredménye, hogy még kevesebb embert foglalkoztatnak majd a mezőgazdaságban, pedig a falvakban ez alapvető szociális kérdés. Ez nem most fog jelentkezni, hanem akkor, amikor a gazdasági társaságok jelenleg még élő szerződései lejárnak. Ez 600 ezer hektár földet érint az országban és legalább félmillió embert."

Arról még korai lenne biztosat állítani, hogy milyen hatással lesz a piacokra az új törvény. Az azonban gyanítható, hogy az árak egyelőre nem emelkednek. A vevők köre ugyanis nagyon leszűkült. Elemzők azonban hozzáteszik, az adás-vételi ügyletek döntő többségét eddig is ugyanez a kör adta. Ráadásul a vásárlásokhoz most kedvező hiteleket is kapnak a gazdák.

A hozzáértők ezért attól nem tartanak, hogy a piac befagy. A föld ugyanis továbbra is értékálló és a legjobb közép-hosszú távú befektetés. Az árak ugyanis az európai átlaghoz képest még mindig alacsonyak Magyarországon. Éppen ezért, ha az új törvény miatt kialakult bizonytalanságok és adminisztrációs tisztázatlanságok megoldódnak, újból lesz forgalom és a prognózisok szerint nem kisebb, mint a korábbi átlagos években. A tavalyi ugyanis egy kiugró év volt: akinek volt lehetősége földbe fektetni a pénzét, az utolsó pillanatban még szabadon megtette.

Május elsejétől sok minden változott

- Uniós állampolgárok is vásárolhatnak termőföldet.
- Egy hektárnál nagyobb földet csak földműves vehet.
- Az állam elővásárlási joggal rendelkezik, azt követően a szomszéd, a helyi gazdák és a 20 kilométeren belül lakó gazdák lehetnek elővásárlók.
- Harminc helyett, hatvan napra kell kifüggeszteni a vételi szándékot az önkormányzatoknál.
- A föld tulajdonjogát cserélni csak azonos településen lehet.
- A földdel kapcsolatos szerződéseket csak államilag készített, sorszámozott nyomtatványon lehet elkészíteni.
- Gyanú esetén, az ügyész jogosult pert indítani a zsebszerződések semmisségének megállapítására.
- A földtulajdon maximális mértéke 300 hektár.
- A földbérleti maximum mértéke 1200 hektár.
- A földvásárlást a helyi földbizottságnak kell jóváhagyni, amely helyben lakó gazdálkodókból áll.

A szomszéd kertje mindig zöldebb?
Az uniós országok eltérően szabályozzák a termőföld forgalmát, a legtöbb országban előnyt élveznek a helyi gazdálkodók, de cégek sehol nincsenek kizárva és külföldiek is vásárolhatnak. Igaz, a legtöbb uniós országban kevés az eladó terület és olyan magasak az árak, hogy spekulatív céllal nincs értelme vásárolni. Hollandiára és az Egyesült Királyságra a liberális szemlélet a jellemző – azaz bárki, akár külföldi is vehet földet, nem csak a mezőgazdaságból élő személyek.

Romániában bárki szabadon vásárolhat, de a helyben lakó gazdáknak elővásárlási joguk van, ezért 30 napra ki kell függeszteni a vételi szándékot. Tulajdonosi vagy bérleti formában egymillió hektár van külföldiek kezében, közülük a legtöbb olasz és német gazda, nyolc százalékuk pedig magyar.
Szlovákiában elővásárlási joga van a helyi, a három éve az ágazatban vállalkozóknak és a szomszédos település gazdáinak. Külföldieknek tíz éves szlovákiai tartózkodás, cégeknek tíz éves regisztráció kell a jogosultsághoz.
Lengyelországban 2016-ig nem vásárolhatnak uniós polgárok termőföldet.
Ausztriában csak az indíthat mezőgazdasági vállalkozást, akinek az osztrák hatóságok által elismert szakirányú végzettsége van és lakóingatlannal rendelkezik. Elővásárlási joga van a helyi gazdálkodóknak, de az osztrákok nem is szívesen adják el külföldinek a területet. Igaz, az árak is elég drágák ahhoz, hogy spekulatív céllal vásároljon bárki.

Franciaországban szőlő ültetvényt venni bonyolult, de a termőföld tulajdonszerzéséhez sem méret korlátozás, sem előzetes hatósági jóváhagyás nem kapcsolódik. Az adásvétele közjegyzői ellenjegyzéshez kötött. Megyei szinten azonban ellenőrzik a vételárat és elősegítik, hogy a helyi és fiatal gazdálkodók kedvező feltételekkel juthassanak földhöz. Az állam elővásárlási jogával megakadályozhat ügyleteket és a későbbi műveléshez igen szigorú hatósági ellenőrzés kapcsolódik.

Dániában a legnagyobb a szigor. A családi gazdaságokat tekinti alapegységének. A családi gazdaság akkora lehet, amennyit a gazdálkodó saját és családja munkaerejével meg tud művelni. Ez legalább 3 hektár, de nem lehet nagyobb 125 hektárnál, kivéve az állattenyésztéssel foglalkozók, ők legfeljebb 250 hektár legelőterülettel rendelkezhetnek. Két hektár már nem osztható tovább. Szigorú megkötés van arra, hogy csak földművesek juthatnak földhöz és még a termőföldhöz kapcsolódó öröklés is külön szabályozva van, ott sem aprózódhat a birtok.

Hollandiában a legdrágább, Litvániában a legolcsóbb
Az aranykorona ma már kevesebbet árul el egy föld értékéről, mint az, hogy öntözhető-e, milyenek a földrajzi adottságai, van-e a közelében autóút, vagy hogy 1-2 hektárról, esetleg 10-30 hektáros egybefüggő területről van szó. A Kelet-Európai régióban Magyarországon a legmagasabbak az árak, de az EU-viszonylatban még mindig  rendkívül alacsonyak. Ennek oka a fizetőképes kereslet hiánya és az, hogy a hazai földek jövedelemtermelő képessége alacsonyabb, mint az európai országokban. Ráadásul az is régóta mesterségesen lent tartja az árakat, hogy Magyarországon nem lehet szabadon kereskedni a földekkel. A cégek – Európában máshol nincs erre példa – teljesen ki vannak zárva a földszerzésből. Magyarországon nagy különbség van az árban, a földek minősége és elhelyezkedése alapján: 600 ezer és 2 millió forint között lehet eladni egy hektárt ( 2-7 ezer euró). A jelentősebb mezőgazdasági szektorral bíró tagállamok közül a legmagasabb termőföldárak Hollandiát jellemzik, ahol egy hektár termőföld 20-40 ezer euróba kerül. Dániában hasonlóra becsülik a föld értékét, de adás-vétel alig van. Ausztriában 5-13 ezer euró, Németországban 7-20 ezer euró, Romániában 4-10 ezer euró, Szlovákiában 1-5 ezer euró, Bulgáriában 1-3 ezer euró, Litvániában 500-3 ezer euró egy hektár föld.

Magas a megművelt mezőgazdasági terület aránya
Az ország területének 79 százaléka: 7,7 millió hektár termőterület. Ennek közel 59 százaléka a szántó, 26 százaléka erdő, 10 százaléka gyep, míg
5 százalék szőlő vagy gyümölcsös. A megművelt mezőgazdasági terület aránya meghaladja a 60 százalékot: ez európai uniós viszonylatban kiemelkedő, az európai átlag ugyanis 40 százalék. Termőképesség tekintetében a közép-kelet-európai országok nem mutatnak akkora elmaradást a nyugat-európai országokhoz képest, mint ahogy azt a termőföldárak sugallják. Magyarországon tavaly egy hektáron átlagosan 47,9 mázsa búza termett, ami a német teljesítménytől elmarad, de az olasz átlagot felülmúlta.

Véleménykülönbségek
Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter: az új törvény a nemzeti értéket képviselő magyar termőföldet védi, és a magyar földműveseket hozza előnyös helyzetbe azzal, hogy azok vehetik meg a földeket, akik helyben laknak és ott gazdálkodnak.

Gőgös Zoltán (MSZP): sikerült egy olyan jogszabályt gyártani, amelyet a teljes szakma elutasít. Ez új földosztás, amelynek eredményeként kevesek jól járnak, de megszűnik több tízezer ember munkahelye és ezzel együtt kisemmiznek 2 millió földtulajdonost.

Font Sándor (Fidesz-KDNP): többszörös védvonalat építettünk ki, amely erős, megbízható védelmet nyújt a spekulánsok és a külföldiek ellen. Teljesül az a célunk, hogy az életvitelszerűen mezőgazdasággal foglalkozók kezébe kerüljön a magyar termőföld döntő többsége.

Vona Gábor (Jobbik): Mivel az új földtörvény nem képes megvédeni a magyar földet, minden lehetséges eszközt megragadunk, hogy ezen változtassunk. Fel kell rázni, mozgósítani kell a magyar társadalmat a földtörvény ügyében.

Sallai Róbert Benedek, (LMP): a szabályozás a nagybirtokrendszert betonozza be, hiszen a területek társtulajdonosai és a szomszédos földek birtokosai elővásárlási jogot élveznek, ahelyett, hogy a főállású gazdálkodók, az ötven hektárnál kisebb birtokkal rendelkezők és a biogazdálkodók kaptak volna előjogokat.