Kelet-Timorral van egy szinten a magyar sajtó szabadsága

Magyarország a világranglista 71. helyén áll 35 ponttal. Magyarország a tavalyi jelentésben a 74. helyen állt, akkor 36 pontot kapott - minél több a pont, annál rosszabb a helyzet. Ezek alapján Kelet-Timor sajtószabadságával van egy szinten a magyar.

A FH szerint súlyosak és folytatódóak azok az aggodalmak, hogy a 2010 óta végbement átfogó magyarországi törvényi és szabályozási változások negatív hatással vannak a média szabadságára. Pozitív fejlemény azonban, hogy a Fidesszel szemben kritikus Klubrádió fő frekvenciáját, több hosszas bírósági csata után, 2013-ban helyreállították.

A felmérés szerint Magyarország esetében 2009 és 2013 között nettó 12 ponttal romlott a helyzet, az FH két éve, a 2011-es adatok alapján minősítette le a magyar sajtóviszonyokat a "szabadból" a "részben szabad" kategóriába. A legnagyobb, nettó 17 pontos hanyatlást ebben az ötéves időszakban az FH Görögországnál, a legnagyobb nettó javulást pedig Líbiánál és Tunéziánál állapította meg, egyaránt 32-32 pontosat.

A legszabadabb sajtójú országnak 2013-ban a FH Svédországot, Norvégiát és Hollandiát nevezte meg, egyaránt 10-10 ponttal.  A 197 országból és területből álló mezőny sereghajtója Fehéroroszország (93 pont), Eritrea (94), Üzbegisztán (95), Türkmenisztán (95) és Észak-Korea (97) volt.

A jelentés szerint a globális sajtószabadság egy évtizede nem látott szintre esett vissza. A hanyatlást részben a több közel-keleti államban, köztük Egyiptomban, Líbiában és Jordániában végbement jelentős regresszió, a Törökországban, Ukrajnában és néhány kelet-afrikai országban történt észrevehető kudarcok, valamint az Egyesült Államok viszonylag nyitott médiakörnyezetében végbement romlás okozták. Líbiát, Dél-Szudánt, Törökországot, Ukrajnát és Zambiát a FH "részben szabadról" a "nem szabad" kategóriába sorolta át a 2013-as fejlemények alapján és jelentős romlást állapított meg a Közép-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Görögország, Jordánia, Kenya, Montenegró, Mozambik, Tanzánia és Uganda esetében.

A jelentés által "befolyásos tekintélyuralmi hatalomnak" nevezett Kína (Laosszal és Azerbajdzsánnal együtt, 84 ponttal a 183. helyen áll) és Oroszország (Szudánnal és Etiópiával együtt 81 ponttal osztozik a 176. helyen) esetében a FH egyaránt megállapította, hogy azok a nyomtatott és a sugárzott média mellett megpróbálták kiterjeszteni az ellenőrzést a blogszférára a és a külföldi médiaforrásokra is. Mindkét ország pótlólagos jogi lépéseket tett az online véleménynyilvánítás büntethetősége érdekében.
Az FH rámutatott, hogy az Egyesült Államokban, a világ egyik legnagyobb demokráciájában, amely 21 ponttal Ausztriával és Mikronéziával együtt a 30. helyen áll, tavaly az elmúlt évtized legkomolyabb hanyatlása volt megfigyelhető. Itt a kormány kísérleteket tett arra, hogy ellenőrzése alá vonja a hivatalos információáramlást, különösen a nemzetbiztonsági kérdések ügyében, újságírók jogi zaklatásnak voltak kitéve a források védelme miatt és megfigyelési ügyekre derült fény. Egyfelől kiderült, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kommunikációs metaadatokat gyűjtött, másfelől sajtóorgánumokat célzott lehallgatásnak vetettek alá. 

A közép- és kelet európai térségből a FH Észtországot (16 pont),Csehországot (20 pont), Szlovákiát (23 pont), Szlovéniát és Litvániát (24 pont), Lengyelországot és Lettországot (27 pont) minősítette "szabadnak".

A "részben szabad" kategóriába sorolt Bulgária 39 pontot és 78. helyezést, Horvátország 40 pontot és 83. helyezést, Románia pedig 41 pontot és 84. helyezést kapott.

A FH az Európai Unió többi tagállama közül szintén a "részben szabad" sajtójú országok közé sorolta be Olaszországot (amelynek Nauruval, Namíbiával és Chilével együtt 31 pontja van és a 64. helyen áll) és Görögországot is (amely 46 pontot kapott, a 92. helyen áll).

A jelentés szerint a világ lakosságának 14 százaléka - minden hetedik ember - él olyan országban, vagy területen amelynek a sajtója szabad. Ebbe a kategóriába a FH azokat az entitásokat sorolta, ahol megítélése szerint a politikai hírekről "erőteljesen" számolnak be, az újságírók biztonsága garantált, a média ügyeibe való állami beavatkozás minimális, és ahol a sajtóra nem nehezedik súlyos jogi vagy gazdasági nyomás.