Az aranyszínű sárgaság 1924-ben jelent meg Franciaországban, majd néhány évtized alatt Európa számos pontján megtelepedett.
Magyarországon először tavaly augusztusban, a zalai Lentiben begyűjtött levélmintákból és befogott szőlőkabócákból mutatták ki, ám azóta felbukkant Csongrád és Veszprém megyében is - mondta el a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága és a Syngenta szakmai tanácskozásán Nádudvari Éva, a Syngenta szőlő termékmenedzsere az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint.
A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama akár 50 százalékkal is csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A szakember kiemelte, hogy a kórokozóra szinte az összes Magyarországon termesztett szőlőfajta fogékony - többek között a rendkívül népszerű chardonnay, cabernet sauvignon, sauvignon, pinot noir és az olaszrizling is -, és a növények néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.
A tanácskozáson elhangzott, hogy a Nébih vezetésével munkacsoport alakult, amely folyamatosan figyeli az aranyszínű sárgaságot terjesztő rovarokat, ezzel segítve a megelőző védekezést. A munkacsoport emellett olyan, a termelőknek szánt kiadványokon is dolgozik, amelyek segítenek a kártevő és a betegség felismerésében, tájékoztatnak a védekezési lehetőségekről.
A Nébih a megelőzés érdekében azt javasolja, hogy a termelők hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyagot ültessenek, valamint gondoskodjanak a betegséget terjesztő kabócák elleni rendszeres permetezésről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.