Az amerikai piac várja az osztrák exportcikkeket

Az Osztrák Statisztikai Hivatal (OSH) hétvégi jelentéséből kitűnik, hogy a szomszédos Ausztriának régóta fontos exportpiaca az Egyesült Államok, ahol egyébként több mint másfél millió magyar származású amerikai él, mint hazai termékek lehetséges és tényleges fogyasztója. Osztrák exportőrök – az OSH végleges adatai szerint - tavaly 7,06 milliárd euró (kb. 9,6 milliárd USD) értékben szállítottak termékeket az amerikai piacra, miközben az oroszországi exportjuk értéke ennek valamivel kevesebb, mint a fele: 3,47 milliárd euró volt, sőt a kínaié még kisebb: mindössze 3,14 milliárd euró. Ami ennél talán még fontosabb: jelenleg is az Egyesült Államok az osztrák exportőrök harmadik legfontosabb piaca, mindjárt Németország és Olaszország után következve. 
   
A múlt héten Bécsben tartott úgynevezett „Exportnapra”, amelynek háromezer résztvevője részére a külföldön dolgozó osztrák kereskedelmi tanácsosok, delegátusok is részletes, kimerítő tájékoztatást adtak. „Nem élünk egyszerű időben, ám az osztrák exportőreink átsegítettek bennünket a válságon. Hiszen Ausztria nélkülük tavaly recesszióba torkollott volna” – hangsúlyozta Rheinhold Mitterlehner gazdasági miniszter a megnyitó beszédében. „Christoph Leitl, az Osztrák Gazdasági Kamara elnöke (WKÖ)  pedig köszönetet mondott minden osztrák exportőrnek: „Ők voltak azok, akik biztosították a növekedést, ezért köszönet illeti meg Önöket” - hangoztatta.

Rheinhold Mitterlehner „osztrák”, tehát nem "ausztriai” exportőrökről beszélt, ezért is érdemes felidézni a WKÖ idei korábbi közleményét, amely szerint Ausztriában – a bécsi kormány programjának köszönhetően évről évre nő az exportáló vállalatok száma, amely adat persze egyre több osztrák kis és közepes méretű céget is takar. Az osztrák exportvállalatok száma csupán tavaly 3000-rel nőtt és 47 000-t ért el, ez 2015-ben már meghaladhatja az 50 000-et, sőt 2018-ra egyenesen az 55 000-et is, ahogy a WKÖ közleményében olvasható. Lehet-e csodálkozni ezek után azon, ahogy Christoph Leitl, az Osztrák Gazdasági Kamara elnöke fogalmazott az osztrák nyilvánosság számára: „Jólétünk hatvan százaléka az exportból: a külföldre exportált termékek és külföldre szánt szolgáltatásaink értékéből származik”. ”Az export ugyanis az osztrák gazdaság fontos támasza.” 

Az osztrák exportőrök a növekedést biztositják

Ezek után érdemes utalnunk arra a fontos osztrák kamarai rendezésű exportkonferenciára is, amely ez év április 2-án zajlott le Bécsben, majd másnap, az osztrák ipar fő központjában: Linzben. Ezen többek között egyenesen az Egyesült Államok új nagykövete, Alexa Wesner asszony és Judy Reinke, a U.S. Foreign Commercial Service vezérigazgató-helyettese biztatta amerikai exportra az osztrák cégeket, beleértve természetesen a kis és közepes méretű vállalatokat is. Kiemelték, az amerikai gazdaság az idei első félévben jó teljesítményt mutat fel.

„Az osztrák cégeknek éppen most kellene kihasználniuk az időt az amerikai piac eddiginél intenzívebb megdolgozására” – erre pedig Christian Kesberg, a New York-i osztrák kereskedelmi delegátus figyelmeztetett. A chicagói Boston Consulting Group szakértője, Hal Sirkin ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokba készülő osztrák tőkebefektetők számára előnyt jelentenek az ottani alacsony energiaárak és az amerikai munkaerő termelékenységének növekedése. Az Egyesült Államokban lévő 500-600 osztrák cégképviselet, céglerakat egyébként jelenleg kereken 25 000 főt foglalkoztat, felerészben a gép- és autógyártás területén – hangzott el a két értekezleten.

Tekintsünk távolabbra, a közelmúltba, hiszen abból sok minden hasznos tapasztalatot levezethetünk a mai eredményekre nézve: Bécsi források már tíz évvel ezelőtt is arra mutattak rá, hogy az osztrák cégek rendkívül aktívak az USA piacán. A WKÖ 2004. november 3-i tájékoztatója például kiemelte, Chicago a világ harmadik legnagyobb konténer kikötője, a világ legfontosabb logisztikai központjává fejlődött. A Michigan tó mentén fekvő 8,5 millió lakosú metropolisból  irányítják az egész világra kiterjedő tevékenységüket az olyan nagy konszernek, mint a Boeing, McDonalds, Baxter és számos szolgáltató vállalat.” Gudrun Hager, a WKÖ chicagói képviseletének vezetője pedig külön felhívta az osztrák exportőrök figyelmét arra, hogy  az egyre felfelé ívelő amerikai-osztrák gazdasági kapcsolatok szempontjából pozitív jelentőségű az az autóipari korridor, amely Michigantól Alabamáig alakult ki. Ez az osztrák autó- és beszállító iparnak is jól jön, amelynek az eredményei a külkereskedelmi statisztikában is lecsapódnak.” És már akkor a WKÖ chicagói irodájának illetékességébe tartozó 18 szövetségi állammal bonyolódott le az amerikai-osztrák kereskedelem 50 százaléka.

Gudrun Hager akkoriban kiemelte: csupán az Egyesült Államok közép-nyugati és középső térségében az utóbbi időben 140 osztrák cégképviselet, iroda létesült, „és a tendencia továbbra is növekvő”.  Ezek az osztrák vállalati képviseletek persze azóta is ontják haza, közvetlenül az osztrák exportáló anyavállalatoknak az amerikai piaci résekről szerzett „testre szabott” üzleti  információkat.

Az osztrák kkv-k már régen is vállalkoztak exportra

De mehetünk még messzebb vissza az osztrák múltba, hiszen a Die Presse című bécsi lap közel három évtizeddel ezelőtt, 1985. december 21/22-i számában idézte Dr. Friedrich Gleissnert, az akkori nevén Szövetségi Kamara kereskedelempolitikai és külkereskedelmi osztályának vezetőjét, aki már akkor jelezte, az osztrák vállalatok exporthajlandósága állandóan javul. Különösen a kis- és a középüzemek szállnak be egyre erőteljesebben az exportba – hívta fel a figyelmet. Az export részaránya a bruttó hazai termékből – az úgynevezett exportkvóta –  Ausztriában 1980-ban még csak 22,5 százalék volt – írta a bécsi lap - 1986-ban már 27,4 százalék lesz, s ezzel Ausztria valószínűleg eléri Svájc szintjét.

Az is ritkán fordul elő: Barack Obama elnök dicsérettel illette egy évvel ezelőtt az Egyesült Államokban megvalósított osztrák tőkebefektetéseket, külföldi befektetők jelenlétében. „A VoestAlpine osztrák vállalat 220 munkahelyet létesit a Georgia szövetségi állambeli Cartersville-ben“ – hangoztatta az amerikai elnök Weashingtonban, külföldi menedzserek előtt. Ötvenmillió euró összegű termelőüzemről van szó, amely alkatrészeket gyárt az amerikai autóipar részére. A rendezvényen az amerikai kereskedelmi miniszter részletesen éreklődőtt a további tervekről a VoestAlpine képviselőjétől.

Az pedig egyenesen példamutató: 2004-ben az osztrák fővárosi önkormányzat és a bécsi üzleti élet az együttműködés, az összefogás sikeresnek ígérkező újabb példáját szolgáltatta, amikor Michael Haeupl akkori főpolgármester a Bécsi Gazdasági Kamara (WKW) elnöke: Walter Nettig közösen mutatták be New Yorkban a Duna parti metropolist, mint Közép-Kelet-Európa kiemelkedő telephelyét, ahol az amerikai befektetőknek érdemes további tőkét elhelyezniük, újabb amerikai cégeknek megtelepedniük. Az USA-ba kiutazó delegációnak tagja volt Brigitte Jank asszony is, aki később felváltotta Walter Nettiget bécsi kamarai elnöki tisztében. Brigitte Jank örömmel nyugtázta New Yorkban, hogy Ausztria 1995-ben történt EU-csatlakozása óta 2002-ig amerikai cégek közvetlen befektetései Bécsben több mint 130 százalékkal nőttek. A WKW által szervezett menedzser-delegáció tagjai az amerikai villámút során Bostont is felkeresték, ahol Bécset mint fontos biotechnológiai telephelyet mutatták be.
Ausztria Amerikából származó importját illetően azt sem árt tudni a Lajtán innen sem, hogy az Egyesült Államok exportőreinek 97 százaléka kis és közepes méretű vállalat, nem pedig multinacionális cég. Ere nem más hívta fel a figyelmet, mint az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának (USCC) elnöke, Thomas J. Donohue. a  szervezet 2006. augusztus 30-i jelentéséhez fűzött előszavában Ha ez az arány változott is, lényegesen bizonyára nem. „Az amerikai kivitel kétharmadát a rendkívül produktív és hatékony feldolgozó ágazat adja.” Az amerikai export becslések szerint 12 millió munkahelyet biztosít, amelyben a dolgozók akár 18 százalékkal is többet keresnek, mint más foglalkozásokban. „Minél többet adunk el külföldön, annál többet prosperálnak az amerikaiak odahaza”- írta az USCC akkori jelentésében.

Az USA-EU szabad kereskedelem az osztrák kkv-knek is hasznos lesz

Ami az Egyesült Államok és az Európai Unió között folyó szabadkereskedelmi tárgyalásokat illeti, az Osztrák Gazdasági Kamara elnöke idén áprilisban leszögezte: Egy ilyen átfogó egyezmény nagy esélyeket rejt magában a növekedésre és a jólétre nézve az Atlanti Óceán mindkét oldalán. E lehetőséget ezért semmi esetre sem szabad elszalasztanunk, mert az mindenekelőtt a kis és a közepes méretű osztrák vállalkozásoknak hasznos.

"Egy évvel ezelőtt pedig a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója, a Világgazdaság online kiadásában úgy fogalmazott: „óriási lendületet kaphat az Egyesült Államokba irányuló magyar export az EU és az USA között kötendő szabadkereskedelmi megállapodással, mert többek között olyan kis és közepes méretű magyar vállalkozások tudnak majd belépni az amerikai piacra, amelyek ma még roppant messze állnak ettől a lehetőségtől”. 

Mi segíti még annyira az osztrák exportőrök munkáját az amerikai piacon? Többek között az is, hogy az Egyesült Államokban már nyolc évvel ezelőtt is közel három tucatnyi osztrák konzulátus, sok-sok száz osztrák cégképviselet működött és feltétlenül az eredménye tükröződik az osztrák exporttermékek iránti külföldi keresletben. Az Osztrák Statisztikai Hivatal ez év májusi jelentése szerint Ausztriában 2014-ben 9,32 milliárd eurót, a magyarországinál messze nagyobb osztrák GDP 2,88 százalékát, vagyis 300 forintos eurókurzuson számítva 2796 milliárd forintot  fordítanak kutatásra és fejlesztésre. Ebből az összegből becslések szerint 4,15 milliárd eurót, vagyis a teljes k+k kiadások 44,5 százalékát osztrák vállalatok finanszírozzák „A vállalati szektor a múlthoz hasonlóan jelenleg is a mennyiségileg legfontosabb gazdasági szektor az ausztriai kutatás finanszírozása szempontjából”- hangsúlyozta az Osztrák Statisztikai Hivatal.

Sok egyéb, de fontos tényező mellett tehát ez is magyarázatot adhat a magyarországinál jóval nagyobb osztrák termék exportra - és akkor az osztrák szolgáltatásexportról még nem is beszéltünk. A külföldön is elismert nagyobb osztrák jólétre, vagy akár például az export célú osztrák vállalati kiutazások magyarországihoz mérten messze nagyobb számáról, ideértve természetesen az amerikai piacra feltárás, megdolgozás érdekében történő osztrák vállalati kiutazásokat is. És ha egy osztrák –vidéki - menedzsernek sürgős ügye akadna az amerikai piacon, nem „bumlizik végig az országon”, hanem reggel felül  a linzi, salzburgi, grazi, klagenfurti, innsbrucki stb. nemzetközi repülőtéren valamelyik bécsi járatra, és Schwechaton átszáll valamelyik közvetlen légi járatra, New Yorkba, Washingtonba vagy akár Chicagóba.