Az UHT-tejeket vizsgáltatja a minisztérium

Mint mondta, a tejtermelők azért szorgalmazták az UHT-tejek származási vizsgálatának hatósági elrendelését, mert az UHT-tej leginkább külföldről - a vélelmek alapján főként tisztességtelenül, áfa-csalással - kerül a magyar boltok polcaira és ez piaczavaró tényező a tejtermelők szerint.

A tisztességtelen piaci szereplők elleni fellépést az is indokolja, hogy - a tervek szerint - 2015-ben megszűnik az unióban a tejkvóta rendszer. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok és a piaci szereplők lényegében annyi tejet termelnek, amennyire képesek. Ezért erre a helyzetre a magyar tejágazatnak piaci szervezettség tekintetében fel kell készülnie.

A szakember emlékeztetett: ez a munka évek óta folyik az ágazatban, de a piaci szereplők felkészültsége eltérő e tekintetben, más szinten állnak a termelők, a feldolgozók és a kereskedők is. A tejtermelők az elmúlt öt évben mintegy 200 milliárd forintot fektettek be a felkészülés érdekében a technológiai fejlesztésbe. Ennek alapján például - a hatékonyság miatt, amely az uniós élmezőnyben van - még az egyik legalacsonyabb uniós felvásárlási árral is (amely Magyarországon van) általában nyereségesen tudtak működni a múlt évben. A feldolgozóknál viszont már más a helyzet, mivel ott jelentős befektetésekre volna szükség, amelynek támogatására ígéretet is kaptak az élelmiszeripari cégek korszerűsítését célzó pályázati forrásokból. Ezt a lehetőséget a feldolgozók már nagyon várják. A legfelkészületlenebb a kereskedelem, mivel a kereskedők nem képesek - esetleg nem is akarják - maguk közül kiszűrni a tisztességtelen piaci szereplőket.