Paks II: formálódik az ár

Belendülhetnek a paksi atomerőmű két új blokkja építésének előkészületei, miután az Országgyűlés a minap jóváhagyta a beruházás orosz hitelen alapuló finanszírozási megoldását, majd Aszódi Attilát, a BME Nukleáris Technológiai Intézetnek igazgatóját kinevezték a projekt kormánybiztosává. „Mindenekelőtt a beruházás kapcsán született együttműködési és hitel-megállapodások tartalommal való megtöltésén kell dolgoznom. Ilyenek a műszaki megvalósítás feltételei, az üzemanyagok szállítása és a használt üzemanyagok visszaszállítása, a majdani üzemeltetés és a karbantartás mikéntje” – válaszolt lapunknak Aszódi Attila.

A munka egyes részei már megkezdődtek: az MVM Paks II. Zrt. például közel egymilliárd forintért megbízta a lengyelországi Geofyzika Torunt a beruházás és környezete három dimenziós terepvizsgálatával, tart a lehetséges hazai beszállítók tájékoztatása és listára vétele, sőt, a Világgazdaság információi szerint a kivitelező Roszatom több nemzetközi beszállítói pályázatot is kiírt a projekt kapcsán.

Hasonló lendülettel gyűlnek a bővítéssel kapcsolatos aggályok is, részben a majdani blokkok által termelt árával, részben üzembe helyezésük időzítésével kapcsolatban. A legalacsonyabb majdani önköltséget Hárfás Zsolt, az AtomenergiaInfó szakértője valószínűsítette. Jelenlegi hazai feltételekkel, műszaki gazdasági és hitelparaméterekkel számolva közel 17 forintos önköltséget hozott ki kilowattóránként, a 21 éves hiteltörlesztés után – mai áron – pedig kilowattóránként csak közel 9 forint lesz az új blokkok működési költsége. A Népszava magasabb árakat közölt. Eszerint a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont 30 forint körüli árat számított, a GKI Gazdaságkutató 25-26, az ellenzék 30, Aszódi Attila és szakértő társai pedig 28,89 forintot. „Nincs ellentmondás a számok között, csak másra vonatkoznak” – mutatott rá lapunknak Aszódi Attila, aki teljes élettartamra vetített egységköltségként szintén 16-17 forintos árra számít, más adatok jönnek viszont ki, ha más időtartamot veszünk a hitel visszafizetésének időtartamaként.

Mégis kérdés, hogy versenyképes lesz-e Paks II. árama. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője szerint aligha. Mint mondja, Paks II. részben az orosz hitel 4-5 százalékos kamata miatt 10-15 százalékkal drágábban fog termelni a rivális atomerőműveknél. A kamatban megjelenő országkockázati felár a csehországi beruházásnál csak 1 százalék. Mégis az atomerőmű mellett szól, hogy a hazai megújuló-, vagy szénalapú energiatermelés még többe kerülne. A magyar gazdaságnak tehát tartósan szembe kell néznie a viszonylag magas, az átlagos inflációnál jobban növő energiaárakkal. Hegedűs Miklós szerint azonban a fő gond az első új blokk túl korai, 2024-re tervezett átadása, akkor ugyanis a térségben jelentős áramtúlkínálat várható. Ezért az üzembe helyezéssel ki kellene várni az első, működő paksi blokk 2032-es leállítását.

Komparatív hátrányok

Hegedűs Miklós szerint tévedés, hogy Paks II. mielőbbi átadására energiabiztonsági megfontolásból, azaz magas áramimportunk kiváltása miatt is szükség lehet. „A térségben bővül az áramkínálat, például a két szlovákiai és más blokkokkal, vagyis árambőség várható. Egyébként is hiba az ellátásbiztonság emlegetésével félretolni a közgazdasági gondolkodást. Magyarországnak az energiatermelésben nem komparatív előnyei, hanem hátrányai vannak. Az eszközöket és magukat az energiahordozókat is meghatározó részben külföldről kell beszereznünk, az import árát pedig a gyenge forint még emeli is.