Csökken a külkereskedelmi többlet

Májusban 410 millió euróra olvadt Magyarország külkereskedelmi többlete a KSH adatai szerint. Ennek főleg az az oka, hogy az import jobban élénkül az exportnál. A kivitel májusban 5,9, a behozatal pedig 8,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakéhoz képest. Az export növekedési üteme egyre lassabb, de az egész évre hasonló tendencia jellemző: január és május között a kivitel 7,8, a behozatal 8,3 százalékkal bővült.

Az év első öt hónapjában az export megközelítette a 35 milliárd eurót, miközben az import 32 milliárdon alakult. A mérleg többlete így 3 milliárd euró volt, ami kissé, 174 millió euróval meg is haladta a tavalyi év azonos időszakában mért szintet.

Az időszakban az export 80, az import 75 százalékát bonyolítottuk le az Európai Unió országaival, vagyis a keleti nyitás politikája csak visszafogottan látszik az exportban. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 0,2 százalékkal nőtt, a behozatalé 6,4 százalékkal esett vissza. Az orosz–ukrán konfliktus hatása viszont egyre szembetűnőbb: Oroszországba és Ukrajnába is 12,7 százalékkal esett vissza a kivitel január és május között az előző év azonos időszakéhoz képest. Az Oroszország felőli behozatal 13,2 százalékkal esett, Ukrajna irányából azonban 9,8 százalékkal nőtt. E mögött az állhat, hogy a gáztározókat feltöltése folyamatos, hogy egy esetleges szállításai elakadásánál ne jelentkezzen hiány. A gáz behozatalában harmadik hónapja számottevő bővülést regisztrált a KSH, így idén mintegy tizedével meghaladta az előző évit. A kőolajtermék volumene a májusi jelentős beszerzéseknek köszönhetően már közelít az egy évvel ezelőtti szinthez. Az európai országok közül Oroszországon kívül csak az Egyesült Királyság felől esett vissza az import.

A kivitelt továbbra is az autóexport húzza. A közúti járműveké csaknem felével, importja közel harmadával bővült az egy évvel korábbihoz képest, miközben a híradás-technikai termékek kereskedelmének visszaesése folytatódott.