A keleti országok helyett Amerikával erősödnek a külkereskedelmi kapcsolataink

„A magyar export körülbelül 80 százalékát a nagyvállalatok bonyolítják le és 20 százalékát adják a kis- és közepes vállalatok” – mondta a Világgazdaságnak Antalóczy Katalin. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának főiskolai tanára szerint a tulajdonosi szerkezet is hasonló, vagyis a meghatározó nagy cégek külföldi tulajdonban vannak, míg a kkv-kat magyar vállalakozók irányítják.

A nagyvállalatokhoz kapcsolódó magyar export egyfelől része a globális termelési hálózatoknak, nagyon rugalmas és versenyképes, másfelől erősen koncentrálódott az utóbbi években. „Az autóipari beruházások beérésével különösen meghatározó az ágazat szerepe. Az Audi korábban is nagy súllyal szerepelt az exportban, de a Mercedes is viharos sebességgel növekszik” – emelte ki Antalóczy Katalin. Hozzátette, hogy továbbra is a Mol az első a sorban.

Azt azonban nem könnyű elérni, hogy sokkal több exportképes kkv legyen. Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban azt mondta, hogy Magyarországon jelenleg 2500 exportképes vállalat van, a cél azonban az, hogy összesen 12 ezer legyen.

„Évtizedek óta tartó probléma, hogy a vállalatoknak még a külpiacra lépés is gondot jelent. A magyar kkv-k meghatározó része kényszer (mikro)vállalkozás, így nem is gondolkodnak exportban” – vélekedett a BGF tanára. A versenyképes kkv-k szegmense elég kicsi. „Az is gondot jelent számos esetben, hogy exportképes terméket vagy szolgáltatást hozzanak létre.”

Antalóczy szerint nem biztos, hogy az államnak közvetlenül kell gondoskodnia a kkv-k külpiacra lépéséről célzott támogatással. „Nem hiszek abban, hogy ez jó lehet, inkább megfelelő gazdasági környezetre van szükségük” – hangsúlyozta a szakértő. „Csak azok a vállalatok lehetnek sikeresek a külpiacokon hosszú távon, amelyek saját erőből, és nem állami támogatással jutnak exportlehetőséghez.”

Néhány eszközzel azonban segíthet a kormány. „A gyengébb árfolyam az elsősorban hazai alapanyagból dolgozóknak javíthatja – rövid távon mindenképp – a versenyképességét. A jegybanki hitelprogram és az Eximbank exportélénkítési programja is segíthet elvileg, vagyis a hitelpolitika fontos eszköz” – tette hozzá. Fontosak a jól képzett szakemberek, az oktatási rendszer fejlesztése és a nyelvtudás.

A kereskedőházak rendszere is a kkv-k exportját segítené elő, hiszen így kevéssé tőkeerős cégeknek nem egyedül kell megjelenni a külpiacon. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy a nagy földrajzi távolságokat ez sem ellensúlyozza. „A hazai kkv-k természetes exportpiacát a környező országok jelentik, ők is ebben gondolkoznak, Ázsia és Dél-Amerika túl messze van nekik” – tette hozzá.

Antalóczy szerint a kormány azzal segítetné még a kkv-kat, ha felmérné, hogy milyen lehetőségek vannak a környező piacokon. A BGF tanára szerint „a nagy lengyel piac felé jó lenne nyitni, mert nincs távol és a kultúrájuk is ugyanaz, mint a miénk. Erdély vagy a Felvidék pedig azért lenne könnyű piac, mert beszélik a magyar nyelvet.”

Orbán Viktor az exportképes kkv-k számának növelésén túl azt is fontos célnak nevezte, hogy 2018-ra a magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, sőt, később 50 százalék legyen ez az arány. Emellett az is lényeges, hogy az export nemzeti össztermékhez mért aránya a legmagasabb legyen az EU-ban, amire szerinte reális lehetőség van. Egyelőre azonban az látszik, hogy inkább az unió felé növekszik az exportunk. „A keleti nyitás politikája óta folyamatosan csökken Ázsia részaránya kivitelünkben, és ismét egyre meghatározóbbá válik az Európai Unió” – emelte ki Antalóczy Katalin. Az idei első félévben dinamikusan nőtt a kivitelünk a régi EU-tagországokba – különösen Németországba – és a régió részaránya ismét a 80 százalékhoz közelít exportunkban. „Hihetetlen sebességgel jön fel továbbá az amerikai kontinens, azon belül is az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó, ami leginkább a Mercedesnek köszönhető” – mondta a BGF tanára.

Erős a járműexport

A gépek és szállítóeszközök a kivitele és a behozatala egyaránt kilenc százalékkal nőtt a tavalyi év első hat hónapjához képest – derült ki a KSH közelmúltbeli jelentéséből. Az exportban a második, míg az importban az első negyedéves dinamika mutatott erőteljesebb növekedést. Az kivitelt az autógyárak húzzák: az exportban legnagyobb súlyú járműexport volumene – a személygépkocsik iránti világpiaci kereslet emelkedésével összefüggésben – 2013 azonos időszakához képest csaknem másfélszeresére nőtt. Az ehhez kapcsolódó behozatal (elsősorban az autóalkatrészek és tartozékok forgalma miatt) is jelentősen, közel harmadával haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.