BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

EU: bontsák fel a Déli Áramlat szerződéseket!

Az Európai Parlament képviselői szerint az érintett uniós tagországoknak fel kellene bontaniuk az Oroszországgal aláírt Déli Áramlat szerződéseket.

Meg kell állítani Vlagyimir Putyin orosz elnök európai energiapiaci törekvéseit, ezek részeként pedig fel kell bontani a Déli Áramlat beruházásról már aláírt szerződéseket, tudósít a Natural Gas Europe a csütörtökön kiadott uniós közleményből.

Ebben az Európai Parlament képviselői sürgetik, hogy az EU szabályozza a harmadik felek általi hozzáférést (ez az EU 3. energiacsomagjának egyik fő elvárása) a gáztárolók, a cseppfolyós gáz terminálok és az országokat összekötő gázvezetékek esetében, az uniós tagországok pedig bontsák fel az energiaszektor területén Oroszországgal kötött megállapodásokat.

Ezek egyikeként a közlemény kiemeli a Déli Áramlat projektet, de sok országnak – köztük Magyarországnak is – szorosak a nukleáris kapcsolatai is Oroszországgal. Emellett a Mol jelentős mennyiségű kőolajat is importál Oroszországból, és jelen van ottani szénhidrogén beruházásokban is.

Igaz, ez utóbbiak egy részéből nemrég kivonult, olajat pedig vásárolhat máshonnan is. Annál nagyobb bonyoldalmat okozna a nukleáris ipari partnerség esetleges felbontása egyrészt a működő, szovjet típusú erőmű, másrészt az orosz kivitelezésben építendő újabb két blokk miatt. Erősen próbára tenné Magyaroszág alternatív gázimport beszerzési képességét az is, ha sem a Déli Áramlat nem épülne meg, sem Ukrajnán keresztül nem érkezne orosz gáz. Nem világos azonban, hogy az uniós honatyák – akik többségükben nem olyan országokban élnek, amelyek olyan szorosan kötődnek az orosz energiaiparhoz, mint a térségünk –, milyen mélységben gondolják az Oroszországgal való energetikai együttműködések felbontását. Azt sem tudjuk, milyen megoldást kínálnak térségünknek helyette.

Szerdán egyébként Szerbia bejelentette, hogy októberben hozzálát a Déli Áramlat építéséhez (az ottani Déli Áramlat vegyes vállalatban a Gazprom 51 százalékos tulajdonos). Bulgária egyelőre kivár, Magyarország pedig – a hivatalos nyilatkozatok szerint – elkötelezett a beruházás mellett, de fontosnak tartja, hogy az arra vonatkozó szabályozás terén Brüsszel és Moszkva találja meg a kompromisszumot.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.