Közel lehet az új nyomvonalterv a Déli Áramlatnál

A rendezvényen bemutatott térkép alapján az egyik lehetséges nyomvonal Bács-Kiskun megyét átlósan keresztezné, a másik nagyjából észak felé haladna Röszkén és Városföldön át, a harmadik körülbelül a terítékről már lekerült Nabucco nyomvonalát takarná.

A cső mintegy 360-380 kilométer hosszú lesz. Volt egy korábbi, csak 254 kilométeres és mintegy 610 millió euróba kerülő csőterv is, de az Szlovéniánál hagyta volna el az országot, így fiókba került, amikor Ausztria újból a Déli Áramlat projekt tagja lett. Kiss Csaba elmondta, hogy az MVM más gázimport lehetőségeket is vizsgál, például már majdnem elkészült az azeri gáz behozatalára tervezett AGRI vezeték megvalósíthatósági tanulmányával.

A Déli Áramlat kapcsán Anatolij Janovszkij orosz energiaminiszter-helyettes rámutatott, hogy az Ukrajnán keresztüli gázszállítás 2009-es elakadása miatt Oroszországban felmérték a tranzit politikai kockázatát, és új szállítási útvonalakat jelöltek ki az európai vevők ellátására. Ezek alapvetően a már működő Északi Áramlat, míg Románia, Magyarország és Bulgária esetében a Déli Áramlat ígér teljes körű megoldást. Alekszander Sziromjatyin, a Gazprom projektekért felelős részlegének a vezető ismertette, hogy a cső 2015-től évi 15,75 milliárd köbméter gáz szállítására lesz képes, 2016-tól 47,25 milliárd, 2017-től pedig már 63 milliárd köbméterre. (A magyarországi szakaszon majd évi 32 milliárd köbméter továbbítható.) A szárazföldi szakasz építésében 8500 fő vesz majd részt.

A csőprojekttel összefüggésben Parragh László, az MKIK elnöke egyebek mellett az alacsony gázár szükségességére hívta fel a figyelmet. A feldolgozóipar hazai növekedése ugyanis az idén elérheti a 2008-as szintet, tehát nő a gazdaság energiaigénye is. Ám nem mindegy, hogy az ipar milyen áron jut hozzá a gázhoz, és az sem, hogy a Déli Áramlat nyomvonaláról milyen könnyen érhetők el a nagy ipari központok. Parragh László egyet értett a kormány azon szemléletével, hogy az energiaszegmensre nem csak profittermelő lehetőségként, hanem versenyképességi elemként is lehet tekinteni.

Ugyanakkor továbbra alapvető kérdés Magyarország, a konferencián kiemelt Duna-menti országok, és Európa egésze számára is, hogy Oroszországgal erősíteni, vagy lazítani akarja-e energiapiaci kapcsolatait. Az EU, mint vevő, és Oroszország, mint eladó kölcsönösen, de nem egyformán függnek egymástól, erről Deák András, az MTA kutatója beszélt. Oroszország már távolkeleti piacokat keres Európa helyett, amely közben alternatív beszerzési források után kutat, extra kiadások árán. „Mivel az építendő új gázinfrastruktúra elemek egymással is versenyezni fognak, és mert alacsony energiaárakra törekszünk, csak olyan beruházásokra célszerű költeni, amelyek hosszú távon is gazdaságosak és fenntarthatók” – emelte ki Ságodi Attila, a KPMG energetikai részlegének vezetője.