Magyar áram indulhat Ukrajnába

Miniszteri szintű tárgyalások folynak arról, hogy az ukrajnai Burstinban szigetüzemben, azaz lényegében a magyarországi villamos energia-rendszer részeként működő erőmű megkezdje a Magyarországról történő áramimportot – értesült a Világgazdaság az ügyhöz közeli forrásból. Ukrajnában eddig rendelet tiltotta a villamos energia behozatalát, ez most megváltozhat. Az európai áramárak ugyanis annyira leestek, hogy az említett erőműnek érdemesebb lehet magának is vásárolt árammal teljesítenie ellátási kötelezettségét ahelyett, hogy távolról, például Dél-Afrikából vásárolt szénből maga állítsa elő a terméket. Úgy tudjuk, hogy már ezen a héten sor kerülhet az eddigivel ellentétes irányú szállítás tesztjére Magyarország 750 kilovoltos távvezetékén. (A magyar-ukrán határt ezenkívül három, kisebb feszültségű vezeték is átszeli, Magyarországnak ez az egyetlen, 750 kilovoltos vezetéke.)

Az ügylet részleteiről tájékoztatást kértünk a Mavirtól, ahol annyit közöltek lapunkkal, hogy „a rendelkezésre álló határkeresztező kapacitás mértékéig, a fennálló kereskedési szabályok és lehetőségek mentén működhet az áram exportja”. Úgy tudjuk, magyar részről nincs olyan kereskedelmi szabály, amely tiltaná a kivitelt, a rendelkezésre álló határkeresztező kapacitás mértéke pedig a – fizikai adottságon belül – akkorát nem kötöttek le egyéb szállításra.

Az ukrajnai áramimport beindulásának kettős hatása lehet a magyarországi gazdaságra. Egyrészt az extra kereslet enyhén megemelheti a helyi piaci áramárakat, másrészt viszont többet termelhetnek az erőműveink, sőt, esetleg beindulhatnának egyes, jelenleg kényszerpihenőn lévő blokkok is. Ez utóbbi lehetőség az ukrán részről jelentkező import nagyságán múlik, illetve azon, hogy a kivitelben érintett hazai kereskedőknek nem éri-e meg inkább maguknak is más importból Ukrajnába szállítani.

Mindazonáltal Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója nem túl derűlátó az ukrajnai magyar áramexport lehetőséget kapcsán, már amennyiben gázüzemű erőmű termékéről lenne szó. „Az általam ismert piaci folyamatok alapján hosszabb távon nem tudom elképzelni a földgáz erőművi felhasználását, annak rossz hatásfoka miatt. Ezt az energiahordozót szerencsésebb a háztartásokban felhasználni. Ha most esetleg ki is alakulnak olyan árviszonyok, amelyek mellett gazdaságos lehet a hazai gázüzemű erőműveket újból nagyobb mennyiségű termelésre fogni, az szerintem csak átmeneti lehet, bár ismert, hogy vannak ilyen új magyarországi tervek. Eközben a dél-afrikai és az amerikai szén ára olyan alacsony, hogy sokkal vonzóbb abból villamos energiát előállítani. Nem véletlen, hogy a németországi gázüzemű erőművek helyét is átvette (mások mellett) a szénalapú termelés” – fejtette ki a kutató a Világgazdaságnak.

Fellendülés előtt a gázkivitelünk

Hamarosan újból megnőhet a Magyarországról Ukrajnába szállított gáz mennyisége, a hazai betárolási időszak lezárulása után ugyanis kivitelre alkalmas mennyiségek szabadulnak fel a piacon. A múlt héten napi ötmillió köbméter fölött volt a Magyarországról Ukrajnába továbbított földgáz mennyisége, ami kicsivel több az elmúlt hetekénél, és csak bő fele a június második felében kivitt mennyiségnek. Ukrajna felőli importunk zavartalan, ahogyan az Ausztria felőli is. Az MFGT kereskedelmi tárolója töltöttsége 45 százalékon áll.