Sokszor magyarázkodhattak a multik képviselői a magyar kormány miatt

Az IBM-en belüli tárgyalásokon mondhatni Magyarország nagyköveteként veszek részt – emelte ki Veres Zsolt, az amerikai cég hazai leányvállalatának vezérigazgatója annak kapcsán, hogy a multinacionális vállalatok hazai menedzsmentjeinek miként kell képviselniük a helyi cég, illetve az ország érdekeit a nemzetközi vállalatok központjaiban. Szerinte most e tekintetben az jellemző, hogy egyre jobban küzdeniük kell minden egyes pozitív döntésért. Hozzátette: nagyon fontos a helyi menedzsment szerepe abban a tekintetben, hogy a kormányzata felé közvetítse a cég központjának szempontjait, illetve ez visszafelé is igaz.

Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója is azt emelte ki, hogy „küszködni kell” abban a tekintetben, hogy a Deutsche Telekom hova allokálja a fejlesztések forrásait. „Ha nagy a bizonytalanság, akkor kevés a bizalom, ami viszont ahhoz lenne fontos, hogy megszerezzük a szükséges forrásokat a hazai piacon tervezett befektetésekhez”.

Károlyi László, a Legrand Magyarország vezérigazgatója ehhez hozzátette: a hazai cégvezetésnek sokszor meg kell magyaráznia a magyarországi gazdaságpolitikai intézkedéseit a központ felé. Erről számolt be Gyenes András, az Unilever Magyarország Kft. ügyvezetője is, aki hozzátette, hogy az utóbbi évek kiszámíthatatlan üzleti környezete komoly fejfájást jelent a cég menedzsmentjének. A különadókkal kapcsolatban elmondta: cégüket a reklámadó is sújtotta, mivel jelentősek a médiaköltéseik. „Legutóbb a samponadó terve lepett meg minket” – mondta. „Egyre nehezebb megtartani az Unilever hazai gyárait, de nem adtuk fel, hogy egy újabbat, a negyediket is megnyissuk” – számolt be a kilátásokról. Elmondta azt is, hogy az Unilever egyik magyarországi tervezett beruházásának megvalósítását a neta (népegészségügyi termékadó) bevezetése hiúsította meg. „Ha nem egy teljes mértékben magyar menedzsment állna az Unilever Magyarország élén, akkor sokkal rosszabb helyzetben lenne a cég helyzete” – mondta. Szerinte egyszerű lenne kivonulni, pillanatok alatt át lehetne vinni a meglévő három magyarországi Unilever-gyárat a környező országokba. „Az Unilever csoportszinten ugyanott lenne, ám az ország sokat veszítene a 1500 embernek munkát adó gyárak áthelyezéséből” – hangsúlyozta. Kiemelte: jó lenne azt elérni, hogy a kormányzat és a helyi menedzsment közösen, kéz a kézben prezentálna a központban egy beruházás megszerzése érdekében.