Felmatricáznák a borokat

Literenként 30 forintos ellenőrzési díjat vezetnek be a magyar piacot elárasztó, sokszor tisztázatlan eredetű, földrajzi jelzés nélküli, gyengébb minőségű tömegborokra – írta a Népszabadság a Földművelésügyi Minisztérium jelenleg szakmaközi egyeztetésen lévő tervezetére hivatkozva.

Az elképzelés szerint a földrajzi jelzés nélküli borok értékesítőinek kell befizetniük a díjat a piacszabályozó szerepet is ellátó Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT). A szervezet hologramos ellenőrzési jegyet bocsát ki, amelyet a magyar piacra kerülő ilyen borok palackjaira kell felhelyezni, s így az áruházi polcig végig nyomon követhető a Magyarországon forgalmazott bor útja.

Indokolt volt, hogy a földrajzi eredetmegjelölés nélküli borok esetében is érvényesüljön a nyomonkövetés, mert tudnunk kell, honnan származik a szőlő, illetve maga a bor – nyilatkozta lapunknak Tornai Tamás. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke kifejtette: más uniós tagállamokban az ezen kategóriába tartozó boroknál nem érvényesül a szoros nyomon követhetőség. „Ebben az esetben két lehetőség közül választhatunk: vagy a hazai előállítású boroknál szüntetjük meg e kategóriában az ellenőrzést, vagy pedig kidolgozzuk a többi tagállamból származó borok esetében is működőképes ellenőrzési rendszerünket. Az utóbbit választottuk” – fogalmazott az elnök.

Tornai Tamás elmondta: a gyakorlatban, az ellenőrzéshez, a HNT hologramos matrica biztosításával járul hozzá, természetesen az ellenőrzési díj megfizetése mellett. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke hozzátette azt is, hogy a rendszer bevezetéséhez kormányzati együttműködésre volt szükség.

A jogszabály – amennyiben elfogadják a tervezetet – 2016. július végéig terjesztené ki az általános alkalmazást.
Az ellenőrzési díjból származó bevétel nem adó, hiszen az nem a költségvetésbe kerül, hanem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának saját bevétele lesz. A HNT ebből finanszírozza majd az ellenőrzési rendszer működését, támogatja a minőség fejlesztését és a kulturált borfogyasztást.
Tornai Tamás szerint alapvetően azért volt szükség az új szabályozásra, mert a borpiac az Európai Unión belül harmonizált piac.

Ezért ha egy bor megjelenik a közösség bármely tagállamában, akkor az lényegében korlátozás nélkül terjeszthető más tagállamokban. Ez Tornai szerint rendjén is van, de probléma az, hogy számos esetben hamisítványok is bejutnak az országba. Több esetben olyan – például mustsűrítmény készítésekor keletkezett – anyagokat adnak a borhoz, amelyeket lehetetlen, vagy nagyon nehéz kimutatni. Az elnök elmondása szerint akad olyan piaci szereplő, aki 23 eurócentért, tehát nagyjából 70 forintért importálta a bor literjét. Ilyen ár eléréséhez 30 forintért kellene az ültetvényen átadni a szőlő kilogrammját, ami gyakorlatilag lehetetlen – mondta el Tornai Tamás.

A bevezetett intézkedés nélkül, az idei szüretben a szőlő egy jelentős részére nem lett volna értékesíthető. Ezen felül az elnök rámutatott: a hazai borpiacot is elérte az áfacsalás. Egy olyan ellenőrzési rendszer, amely ezt nehezíti, megakadályozza azt is, hogy a tisztességesen adózó szereplők egy torz versenyben hátrányt szenvedjenek.

Januártól jön a pálinkaadó

Megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedéki adómérték – áll a kormány által a parlamentnek benyújtott adócsomagban, amelyben a pálinka bér- és magánfőzéssel, illetve a pálinkára vonatkozó jövedéki adózással kapcsolatban több jelentős változtatást is tartalmaz. A javaslat szerint a bérfőzés jövedéki adómértéke megemelkedik, egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú pálinkára vetítve 1670 forint összegű jövedéki adót kell majd fizetni. Ötven liter felett azonban ennek a duplája az adóteher, vagyis literenként 3340 forint. Magánfőzés esetén a párlat után évi 1000 forint átalányadót kell fizetni januártól, ráadásul az otthon főzhető mennyiséget 200 literről 50 literre csökkentették.