Kiszorulhatnak Magyarországról a nagy kereskedelmi multik, miután kormány radikálisan megemelte a láncok élelmiszerbiztonság-ellenőrzési díját – áll a New York Times honlapjának videóösszeállításában. A tudósítás szerint az is fenyegeti a cégeket, hogy be kell zárniuk, ha két éven át veszteségesek.
Az amerikai honlapnak Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta, hogy ezek a nagy vállalatok dömpingárakat alkalmaznak, és éveken keresztül hajlandók finanszírozni a ráfizetést, csakhogy megszabaduljanak a kisebb konkurenciától. Az Auchan diszkriminatívnak minősítetett az új rendelkezéseket.
A Kereskedelmi Szövetség a Klubrádió által szemlézett tudósítás szerint azt állapította meg, hogy a vásárlók nagy többsége azt szeretné, ha a multik maradnának. A tervek szerint jövőre sávos, 0 és 6 százalék közötti mértékű lesz az élelmiszerlánc-felügyeleti díj. A napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletekre kirótt díj mértékét az e tevékenységükből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevétel alapján számolják ki. 500 millió forintos nettó árbevételig nem kell fizetni. A legmagasabb, 6 százalékos a 300 milliárdot meghaladó árbevétel fölött lesz a teher.
A javaslat a franchies rendszerben működő CBA-t, a Reált, és a Coop-ot tulajdonképpen nem érinti. „Mi lesz a hazai termékek sorsa, miután jelentősen emelik az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat?” címmel intézett írásbeli kérdést a magyar kormányhoz Magyar Zoltán. A jobbikos honatya szerint a jövő évi adócsomag egyik legveszélyesebb eleme az élelmiszerlánc-felügyeleti díj drasztikus emelése, mellyel „a hazai mezőgazdasági termelőket és késztermék gyártókat hozhatják kilátástalan helyzetbe”. Úgy vélte, hogy a multi cégek többek között elbocsátások révén fogja megspórolni az újabb terheket, valamint külföldről fognak behozni még olcsóbb termékeket a hazai élelmiszerek rovására.
Magyar a jövő évi büdzsé tervezetéből azt olvasta ki, hogy a felügyeleti díj növelésével, az előző évekhez képest 30 milliárdos többletbevételre számít a kormány, ebből 15 milliárdot közvetlenül fordít vissza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalba (Nébih), a másik 15 milliárdot pedig közvetetten, a kormányhivatalokon keresztül, az összegekből mindössze 3 milliárdot fordítanak fejlesztésekre.
"A 2014. évben befizetett felügyeleti díj összege 10 milliárd forint, ez 2015-ben várhatóan 23-24 milliárdra emelkedik, ez az összeg megoszlik a megyei kormányhivatalok és a Nébih között” – írta válaszában a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor hangsúlyozta, a bevételből befolyó összeg 10 százalékát fejlesztésre fordítják, 60 százalék a területi ellenőrzéseket végző megyei kormányhivatalokat illeti, 40 százaléka a Nébih-et.
A költségvetési bizottságban tárgyalt múlt heti módosító javaslatban a díjból már csak 6,4 milliárdos pluszbevétellel számoltak, ezzel párhuzamosan a Nébih költségvetési támogatását megszüntetnék. A hivatalban többet költenek majd személyi juttatásokra 540 millióval, de kevesebbet a működésre.
A tárcavezető a módosítás céljának azt nevezte meg, hogy azok az áruházak, amelyeknek magasabb az árbevételük, nagyobb arányban járuljanak hozzá az élelmiszerlánc-biztonsághoz. Fazekas közölte, hogy a befolyt díjból a 2013-2022-ig terjedő stratégiájuk szerint többek között új ügyeleti rendszert vezetnének be, mely alapján éjszakai, hétvégi és egyéb rendkívüli munkavégzés elrendelése szükségessé válhat. Erőteljesebb hatósági jelenléttel lépnének fel a feketegazdaság ellen, javítva a hazai élelmiszer-vállalkozások versenyhelyzetét. Laboratóriumi fejlesztések révén segítenék a rossz minőségű, egészségre ártalmas élelmiszerek (amelyekről több tájékoztatást is tartanának) forgalomból való kivonását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.