Újranyitják a vasasi bányát

Ma nyitja újra a Pécs közelében lévő vasasi bányát a Dalkia Energia Zrt. A társasághoz tartozó Pannon Hőerőmű Zrt. közel egy hónapja kapta meg a Pécsi Bányakapitányság engedélyét öt éven át tartó külszíni szénfejtésre (az időszakba beleértendő 2014 utolsó negyedéve is). Az idén a felszínre hozható mennyiség ezer tonna, 2015-2018 között évi 15 ezer tonna, 2019 első háromnegyed évében pedig 14 ezer tonna. A teljes terv tehát 75 ezer tonna.

A beruházással kapcsolatban biztosítékként a bányakapitányság mintegy négymilliárd forint céltartalék elkülönítését fogadta el biztosítékként a Pannon Hőerőműtől és két zálogjogot: az első az erőműtársaság Pétáv-üzletrészének a felére vonatkozik, és 1,156 milliárd forintot tesz ki, a másik a másik az erőműtársaság eszközei értékének a felére, 843,7 millió forint értékben.

A beruházás némi lendületet adhat az alacsony szinten lévő hazai szénbányászatnak, de áttörést nem ígér. Az ország múlt évi, 423 petajoules-s (PJ) villamos energia-termeléséből 67 PJ-nyi származott szén-, illetve szén-biomassza tüzelésű erőművekből, ugyanannyi, mint egy évvel korábban - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adataiból. Ezen belül az import 53 PJ-ről 47 PJ-re csökkent, vagyis a felhasználton belül nőtt a hazai szén súlya, és a teljes igény is nagyobb az előbbinél, mert abba beleértendő a hőtermelésre használt szén és a lakossági felhasználás is. 2013-ban az országban előállított villamos energia 6,26 százalékát hozták létre szénbázison, kicsivel kevesebbet, mint egy évvel előtte.

Az országban jelenleg négy erőmű éget szenet (illetve lignitet) – ajkai, az oroszlányi, a mátrai és a tiszapalkonyai –, mégpedig biomasszával együtt, mert így ki tudják használni a kötelező átvételi rendszer előnyeit. Az oroszlányi erőművet ellátó, mélyművelésű márkushegyi bányát azonban bezárják, a munka október végén megkezdődött. Az ehhez szükséges forrást az ország egésze adta össze az áramtarifában lévő szénipari szerkezetátalakítási díjon keresztül.

A díj nagysága 2013-ban háromszor is változott: kilowattóránként 0,19 forinttal indult, majd 0,08 forintra esett, végül 0,17 forintra emelkedett. Az utóbbi változással egyidejűleg a lakossági fogyasztók mentesültek e teher alól, a rezsicsökkentés egyik intézkedéseként. 2011-ben és 1012-ben 12,4 milliárd forint gyűlt össze az alapban, amelyben a szénfillérből befolyó pénzt kiegészítették egy 280 millió forintos tétellel is.

Az elmúlt év eseményei sem arra utaltak, hogy nőne a hazai áramtermelésben a szén szerepe. (Ennek gazdaságossági mellett környezetvédelmi okai is vannak.) Az AES Borsodi Energetikai már 2012. óta szünetelteti a termelését, a társaságot felszámolják. 2013-ban a Pannon Erőmű áramot már nem, csak hőt adott, és a lignitet használó Mátrai Erőmű pedig épp egy 15 megawattos naperőművet létesítene.

Igaz, hogy az ország energiastratégia hosszabb távon számol az ország szénkincsének nagyobb arányú hasznosításával, de a részletekről csak annyi tudható, hogy egyelőre híján vagyunk az ehhez szükséges, környezetkímélő technológiának, ráadásul sokak szerint már a stratégiát is hozzá kellene igazítani a megfogalmazása óta történt változásokhoz.

Csökken a globális lendület

A világon előállított áram 40 százaléka szénerőművekből származik, a kereslet 60 százaléka pedig Kínából a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint. Ám mivel Kína csökkenti a szénfüggését, 2018-ig már csak évi 2,6 százalékkal nő a globális igény a 2007 és 2012 közötti, évi 3,4 százalék után. 2018-ig 6 százalékkal esik az európai kereslet is, a mostani, piaci okok által generált „szénláz” lecsengésével. A szabályozás az USA-ban sem a szabályozás, sem a gáz alacsony ára nem kedvez az új szénerőművek nyitásának.