Elkelhetnek a tescósok

Megkezdte az egyeztetést a Tesco és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), miután a vállalat nemrégiben bejelentette 13 üzletének bezárását, aminek következtében több mint 500 ember állása szűnik meg, az eddigi tárgyalások alapján azonban ezek a dolgozók vagy a Tescón belül vagy a környékbeli kereskedelmi egységekben találnak munkát.

Egyértelmű a vállalat szándéka, hogy minél több alkalmazottjának munkalehetőséget biztosítson más áruházakban vagy raktárakban – áll a KASZ közleményében. A Tesco a jogszabályban meghatározottnál – a piaci gyakorlatnak megfelelően, reális keretek között – bővebb juttatásokat és támogatást nyújtana azoknak is, akiket nem tud tovább foglalkoztatni, vagy akik elutasítják ezt a lehetőséget.

„Az alkalmazottak zöme, legalább 60-70 százaléka állást fog kapni az áruházbezárások után. A Tesco és szövetségünk szinte személyre szabottan keresi a lehetőségeket az érintett településeken. Győrben például, ahol több Tesco-egység is működik, viszonylag egyszerű a helyzet, Tolnában viszont az alkalmazottaknak el kell dönteniük, vállalják-e a bejárást egy távolabbi városba, például Szekszárdra” – mondta lapunknak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. A Tesco Budapesten, a Mátyás téren is bezár egy áruházat, de az itteni munkavállalóknak is felajánlanak másik lehetőséget a fővárosban, szinte kivétel nélkül. Listázták a munkatársakat a vállalatnál töltött idő szerint – 10 évnél régebbi és ennél rövidebb ideje foglalkoztatottak –, és arra törekszenek, hogy lehetőség szerint minél több embernek a törvényben meghatározott végkielégítésnél nagyobb összeget fizessenek.

A KASZ elnöke az elmúlt időszakban a 7 érintett multinacionális vállalattal folytatott tárgyalásai után úgy véli, a március közepétől kötelező vasárnapi zárva tartás nem vezet majd újabb csoportos létszámleépítésekhez.

„Rendkívül nagy a politikai nyomás a cégeken, és a karácsonyi, legnagyobb forgalmat hozó dömping, valamint az évzárás után most szinte minden láncnál azt kalkulálják, hogyan tudják átcsoportosítani a tartalékaikat, miképpen kell átalakítaniuk nyitvatartási idejüket, hogy legalább a vasárnap kieső forgalom egy részét pótolják. Eddig erre sem idő, sem kapacitás nem volt” – tette hozzá Sáling József. Szerinte az új szabályozás nem csak erőforrásokat szabadít fel az üzletekben, hanem új feladatokat is ad: a hétközbeni nyitva tartás esetleges meghosszabbítása például több embert, gyorsabb árufeltöltést, -szállítást kíván.

Gaskó István, a Liga szakszervezetek elnöke azonban másképp látja. Szerinte 25-30 ezer munkahely fog megszűnni, nem beszélve a kapcsolódó kiszolgáló tevékenységekről (logisztika, beszállítás), ahol további 15 ezer állás kerül veszélybe – derült ki azon a keddi sajtótájékoztatón, amit a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Liga a közösen benyújtott, a vasárnapi zárva tartás elleni népszavazási kezdeményezés részleteiről tartott.

A KASZ-nál ugyanakkor még arra utaló jeleket sem látnak, hogy a vállalatok tömegesen minősítenék részmunkaidőssé a teljes munkaidejű alkalmazottakat. „Tény, hogy ez a kereskedelemben az elmúlt években egyébként is jellemzővé vált folyamat felgyorsulhat, de nem látunk az erre utaló lépéseket. Árulkodó az is, hogy a cégek a kötelező minimálbér-emelésen kívül más fizetési kategóriákban is bejelentették és végrehajtották januárban az emelést. Bár ez olykor minimális, 1-3 százalék volt, de egyértelműen arra utal, hogy a vezetés nem a csoportos leépítések forgatókönyvének megvalósítására készül” – állítja Sáling József.

Miután azonban a kereskedelemben más ágazatokhoz képest nagy a fluktuáció, a vállalatok a létszámot úgy is könnyedén képesek alakítani, hogy a saját elhatározásukból távozó munkatársak helyére nem vesznek fel újat. Így rejtve maradhatnak a leépítések.