A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége információink szerint már tavaly decemberben felhívta az NGM figyelmét arra, hogy az ekáer jelentős kockázatot hordozhat magában a gyógyszerpiacra nézve. A lakossági gyógyszerellátás szempontjából létfontosságú orvosságok nagy hányada ugyanis külföldről érkezik, a nemzetközi elosztóláncba új, csak a magyar fél érdekében álló adminisztratív előírásokat beiktatni ezért komoly fennakadásokkal járhat. Márpedig, ha amiatt, mert nem felelnek meg az árukövető rendszerrel kapcsolatos előírásoknak, egyes gyógyszerszállítmányokat vissza kellene fordítani, emiatt pedig nem, vagy csak késve érkeznek be az országba, az a betegekre nézve komoly következményekkel jár. Gyógyszerhiány is kialakulhatna, veszélyeztetve a lakossági gyógyszer- és a kórházi betegellátást.
Úgy tudjuk, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége javaslata alapján ezt úgy lehetne kivédeni, ha a gyógyszerek és gyógyszer-alapanyagok mentesülnének a bejelentési kötelezettség alól. A nagykereskedők szerint ez különösen indokolt egy olyan szektor esetében, amelyet éppen a közelmúltban emelt be a kormány a létfontosságú szolgáltatások közé.
A gyógyszerek online árukövetése azért is megkérdőjelezhető, mert az ekáer melletti legfőbb érv az áfacsalások megakadályozása, márpedig az orvosságokon mindössze 5 százalék az áfa, a gyógyszerek nagykereskedelme pedig már így is rendkívül szigorú előírásokkal körbebástyázott terület.
Az árukövető rendszert nem csak itthon tartják túlzásnak: a Német Kereskedelmi Kamara panaszt emelt, mert a német cégek szerint az intézkedés többletbürokráciát okoz és károsan hat a magyar gazdaságra. A Reuters emlékeztet rá, hogy a kamara néhány héttel Angela Merkel magyarországi látogatása előtt tette ezt szóvá, és szinte ezzel egy időben jelentette be az NGM e hírek napvilágra kerülését követően jelentette be, hogy egy hónappal, március 1-jéig kitolja az ekáer bevezetésének próbaidejét, ami sokak szerint esély nyithat a jogszabály módosítására.
Ugyanakkor azoknak, akik március 1-je után is mentesülni akarnak az ekáerrel kapcsolatos kockázati biztosíték befizetése alól, még januárban kérniük kell felvételüket a köztartozásmentes adatbázisba. A kockázati biztosíték minimális összege márciustól, az előző 60 nap kockázatos termékeiből származó – az ekáer rendszerben rögzített – nettó forgalom 15 százaléka.
Az első nagy fogás
A NAV-nak már ekáer-csoportja is van, amelynek meg is volt az első nagy fogása: 75 tonna jelöletlen lengyel burgonyát találtak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Mivel a lengyel rendszámú kamion, amelyről az árut éppen őstermelők járműveire pakolták, nem rendelkezett ekáer-számmal, eltételezhető, hogy a lefoglalt burgonyát magyar áruként hozták volna forgalomba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.