A pályaudvar nem lehet pláza

Hatalmas a szórás a hazai vasúti pályaudvarok, vonatmegállók állapota és szolgáltatásainak minősége között. A MÁV 540 vasútállomást és 606 megállóhelyet üzemeltet, de csak 308 helyszínen van személypénztára, jegyautomatája pedig csak ott, ahol azt az utasforgalom indokolja. Az állomásépületek takarítása a napi személyforgalomtól függ, az összképet pedig lerontják az utasok által okozott komoly szennyezések és rongálások. Igaz, vannak éves nagytakarítások is. A fűtés a nagyobb állomások épületében megoldott, a kisebbekben akadhat gond az egyedi megoldásokkal. Az ellenőrzések során a vasúttársaságot eddig még nem büntették meg, mert „az elvárt állomási szolgáltatások alapszinten teljesülnek” a tőle kapott tájékoztatást szerint is.

A MÁV 2014-ben az ingatlanüzemeltetési költségvetésből 2,8 milliárd forintot használt fel az utasok által is használt létesítmények üzemeltetésére. További nettó 515 milliójába került a szerkezeti elemek állagvizsgálata, a szakvélemények kérése és a hibák elhárítása, és még nettó 36,5 milliójába a rongálások helyreállítása és a természeti károk enyhítése.

A 1146 állomás és megállóhely utasforgalmi létesítményeinek többsége állami, kisebb része MÁV tulajdonú. Mindnek a MÁV a vagyonkezelője. A vasúttársaság azt szeretné, ha ingatlanviszonyai rendezése eredményeként az összes, említett épület állami tulajdonban és MÁV vagyonkezelésben lenne. Önkormányzatoknak most sincs vasúti területük vagy épületük, de esetenként beszállhatnak az utasforgalmi létesítmények üzemeltetésébe. A MÁV eddig 23 önkormányzatot vont be 28 állomás és megállóhely közös üzemeltetésébe, és további 15 önkormányzattal közeleg a hasonló megállapodás.

Nem kizárt, hogy külső üzleti partnerek bevonásával, így árbevétel generálásával önfenntartóvá lehetne tenni a vasútállomásokat. Ma ugyanis sok pályaudvar üzlethelyiségei üresek, miközben a szomszédságukban virágzanak a kisebb boltok. Ezt a felvetést a MÁV két okból is elutasította lapunknak. Egyrészt, mert a pályaudvarok, állomások működtetése nem gazdasági, hanem a személyszállításhoz kapcsolódó, szolgáltatási kérdés, az épületek kiadásait pedig az üzemeltetési keretösszegből fedezik. Másrészt – bár a MÁV maga is igyekszik kiadni az épületeknek az általa nem használt helyiségeit és területeit kiadni bérlőknek –, e bevételek csak szerényen járulnak hozzá az létesítmény működési költségeihez. Egy vasútállomás nem pláza.

A bérleti szerződések azért szaporodnak: az elmúlt időszakban átadott állomásokon (például a Budapest–Székesfehérvár és a Budapest–Újszász–Szolnok vasútvonalon) vagy a közeljövőben átadandók (Törökszentmiklós, Vác) esetében a MÁV kifejezetten törekszik az egységes megjelenésre, az azonos szolgáltatások nyújtására – sok helyen kormányablakokkal –, az arculati elemek nagyobb hangsúlyára. E célból határozott idejű szerződésekkel, komolyabb beruházásokat is megvalósító bérlőkkel szerződne, ezt célozza a keretszerződéses rendszere is. A MÁV az idén saját forrásból a hosszabb vonalszakaszokat érintő rekonstrukciókon és átépítéseken kívül a kisebb állomások közül felújítja Szentmártonkáta, Mende, Balatonakali-Dörgicse, Gyál felső, Karcag, Leányvár, Esztergom-Kertváros állomását. A nagyobbak közül a kaposvári és a pécsi a legjelentősebb.

A pécsi tavaly januárban indult a MÁV állomásfejlesztési és integrált ügyfélszolgálati fejlesztési programjának keretében. A kiadásokat az EU 1,4 milliárd forinttal támogatta. Az átadás 2015 nyarára várható, ekkorra megújul az utasokat kiszolgáló infrastruktúra, így az információs rendszer is, videokamerás megfigyelőket telepítenek, kialakítanak akadálymentes útvonalakat, megfiatalítják az épület teljes közműrendszerét, tűzvédelmi hálózatát, az úgynevezett Posta szárnyban pedig kormányablakot alakítanak ki.

A most indult kaposvári projektnek szintén kiemelt része a műemléki rekonstrukció és egy kormányablak telepítése. A fejlesztés illeszkedne a város által indított Intermodális Csomópont (IMCS) programhoz: a pályaudvar felvételi épület közös utas-centrummá alakul úgy, hogy a MÁV üzemi területeinek helyére a Volánon utasforgalmi funkciói költözhetnek. A 2013-ban indult állomásfejlesztési program 25 helyszínt érint, és 100 százalékos – összesen 9,8 milliárd forint – EU-s támogatást élvez. Ennek során újul meg a vonali fejlesztésekből kimaradt 10 állomás, és létesül a vasúti felvételi épületekben 17 kormányablak. Az állomások a MÁV várakozásai szerint méltóak lesznek a városkapu jellegre is.

Tízmilliárdokért kiált a Keleti és a Nyugati

A Keleti és Nyugati pályaudvar a kincstáré, a Déli a MÁV-é. A budapesti fejpályaudvarok azonnali állagmegóvásra és felújításra, majd műemléki helyreállításokra szorulnak úgy, hogy új állapotukban már illeszkedjenek a város- és közlekedésfejlesztési elképzelésekhez. Jól működő, gazdaságosan üzemeltethető, többfunkciós intermodális csomópontokra van szükség. Ám a Nyugati és Keleti esetében egyedül magasépítésre külön-külön és azonnal 15-20 milliárd forintra van szükség. A hozzájuk tervezett alapok az Állomásfejlesztés – IKOP 2014-2020 nevű finanszírozási modellben szerepelnek, de bevonhatók más eszközök is.