Brüsszelig mehet a Spar

A magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelés tulajdonképpen csak a külföldi kereskedelmi vállalatokat sújtja és versenyhátrányt okoz – mondta az osztrák ORF televízió hírműsorában Rudolf Staudinger, a Spar felügyelő bizottságának elnöke, hozzáfűzve, hogy a cég szeretne segítséget kérni Brüsszeltől, de reméli, előbb még tárgyalni tud a magyar kormánnyal ebben az ügyben. A Spar attól tart, hogy a kormány a külföldi áruházláncokat tudatosan szeretné a veszteségessé tenni, hogy kivonuljanak Magyarországról. A televíziós műsorban az is elhangzott, hogy a CBA valamint a Coop hálózatnak alig kell élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetnie.

A riportban ugyan nem említették, de az árbevétel növekedésével sávosan emelkedő élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a cégtulajdonosra vetik ki. A multinacionális hálózatok egy tulajdonos kezében vannak, míg a CBA, a Coop és a Reál afféle franchise rendszerben dolgozik, így sok tulajdonoshoz tartoznak az üzletek. Jogilag tehát minden rendben van. A törvényalkotás ugyanakkor továbbra is egyre szűkíti a Spar mozgásterét.

A vasárnapi zárva tartásra válaszul a cég nyolc üzletet nyitott az OMV benzinkutakon és további kettőre készült heteken belül, ám a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság a múlt héten olyan módosító javaslatot nyújtott be, hogy a benzinkúton működő üzlet, amely nem értékesít üzemanyagot, a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek alkalmazása során kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletnek minősüljön. Vagyis ne nyithasson ki vasárnap. Ezt tegnap meg is szavazta az Országgyűlés, és azt is, hogy azok az üzletek is zárva maradjanak, amelyek azonos helyen és időben folytatnak kis- és nagykereskedelmi tevékenységet. Ilyen a Metro áruházlánc.

Nem lenne az első eset a magyar kereskedelem történetében, ha a Spar valóban Brüsszelben keresné az igazát. A csoport tulajdonában lévő Hervis sportáruházlánc ugyanis a 2010-ben bevezetett – azóta már megszűnt – kereskedelmi különadóval kapcsolatban úgy vélte, hogy a Spar Magyarország Kft. kapcsolt vállalkozásaként a saját üzleteinek árbevétele alapján fizetendő mértéket meghaladó összeget fizetett be, amit visszaigényelhetőként tüntetett fel. Ezt az adóhatóság elutasította, ezért a Hervis közigazgatási pert kezdeményezett.

Az Európai Bíróság tavaly februárban kimondta: a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett magyar különadó a kapcsolt vállalkozásoknál felveti a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét. Ez után a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság novemberben megállapította, hogy 2010-ben a Hervisnek az ágazati különadó fizetési kötelezettsége kizárólag a saját boltjainak nettó árbevétele után állt fenn, így a cég jogosan nyújtott be önellenőrzést, amelyben mint kapcsolt vállalkozás levonta az efeletti összeg feletti korábbi befizetését.

Megduplázott vasárnapi pótlék

Az Országgyűlés módosította a munka törvénykönyvét, amelynek értelmében azok a kereskedelmi alkalmazottak lesznek jogosultak százszázalékos vasárnapi bérpótlékra, akik olyan boltban dolgoznak, ami – a vasárnapi kereskedelmi munkavégzésről szóló új szabályok alapján – csak az adventi vasárnapokon és az év egy tetszőleges vasárnapján nyithat ki. A dupla vasárnapi bérpótlék a kereskedelemben december 24-ére és 31-ére is jár, ha azok vasárnapra esnek. A munka törvénykönyve alapesetben csupán ötvenszázalékos vasárnapi bérpótlékot ír elő a hét utolsó napján dolgozóknak.