A dokumentum számos jogszabály módosítását tartalmazza, arra, hogy a szigorítások indokoltak, az NGM szerint az elmúlt hetek brókerbotrányai is rámutattak. A törvény előkészítése egyébként már az év eleje óta folyik. A tervezet fontosabb javaslatai között van, hogy gyakoribbá válnának a jövőben az átfogó jegybanki ellenőrzések.
A központi értéktárnál kétévente, a központi szerződő félnél évente kellene vizsgálatot tartani, a hitelintézetek, befektetési alapkezelők, brókercégek és egyéb pénzügyi cégek átfogó vizsgálatát pedig a korábbi öt év helyett háromévente lenne kötelező elrendelni (ahogyan most, úgy korábban is érvényes volt az, hogy ennél sűrűbben is lehetséges ezt megtenni). A bírságok is nőnek majd, engedély nélküli pénzügyi tevékenységért vagy bennfentes kereskedésért és piacbefolyásolásért akár 2 milliárd forint is kiszabható. A fogyasztóvédelmi bírság felső határa is lehet akár 2 milliárd forint is, ha a szabálysértés a fogyasztók széles körének okoz anyagi hátrányt.
A Befektető-védelmi Alapra (Beva) vonatkozó előírások is változnak. A Beva jelenleg egymillió forintig 100 százalékos, afölött 90 százalékos kártérítést vállal. A tervezet ezt a 10 százalékos önrészt eltörli, emellett állami kezességet biztosít a Beva hitelfelvételéhez – hasonlóan az Országos Betétbiztosítási Alap hiteleihez.
A törvényjavaslat pontosítaná a jó üzleti hírnév fogalmát: jelenleg a törvény a jó üzleti hírnévhez köti a pénzügyi intézmények vezető tisztségviselőinek kinevezését, de a felügyeletre bízza, hogy eldöntse, mi számít jó üzleti hírnévnek. A módosítással törvényi szinten még világosabbá válik, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy pénzügyi szektorbeli intézmény vezető tisztségviselőjének és tulajdonosának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.