Nyugati nyitás a kivitelben

Tavaly 6,4 milliárd euróra olvadt Magyarország külkereskedelmi többlete a 2013-as 6,55 milliárd után – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön kiadott jelentéséből. Mostanra már szinte a feldolgozóipar egyetlen ágától, az autóipartól függ a külkereskedelmi forgalom alakulása. A Mercedes és az Audi gyárak termelésének felfutásával az autók kivitele harmadával nőtt. Az egyre csökkenő részarányú híradástechnikai, elektronikai készülék külkereskedelme csaknem ötödével volt kevesebb egy év alatt, amelyben kulcsszerepe volt a Microsoft kezébe került Nokia-gyár bezárásának.

Nem meglepő, hogy a termelés és az exportszerkezet átalakulásával keleti nyitás helyett európai és amerikai nyitás látszik. Az Európai Unió részaránya 77 százalékról 78-ra emelkedett egy év alatt a kivitelben, az ázsiai országoké pedig a 2013-as 6 százalékról 5,3-ra esett. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza is kiemelte, hogy jelentősen csökkent az Ázsiába irányuló kivitelünk részaránya, euróban számítva 2012-ben az összes export 6,4 százaléka landolt a legnépesebb kontinensen. Ezzel szemben élénkül a külkereskedelmünk az Egyesült Államokkal, amelynek részaránya emelkedett az exportból.

Az év egészben 8,8 százalékkal növekedett a behozatal volumene, a kivitel azonban alulmúlta azt, és „csak” 7,1 százalékkal bővült. Mindez azzal függ össze, hogy főbb exportpiacainkon viszonylag gyenge volt a kereslet: az euróövezet alig tudta elkerülni a recessziót. Igaz, legnagyobb piacunk, Németország viszonylag jól teljesített, ahová közel 15 százalékkal tudtuk növelni a kivitelünket. Az orosz-ukrán konfliktus hatása azonban meglátszik az adatokon. Oroszországba több mint 12, Ukrajna irányába pedig 9 százalékkal esett vissza az exportunk. Ezt azonban az EU-tagállamokkal való külkereskedelem élénkülése ellensúlyozta.

Decemberben az export értéke 9, az importé 7,3 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A külkereskedelmi termékforgalom kivitelének és behozatalának volumene egyaránt 11 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának szintjét. Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy kicsit jobb lett a december, mint az előzetes adat. A dinamika megugrása részben annak is köszönhető, hogy 2013 végén leállást tapasztalhattunk a járműiparban. „Az exportunk továbbra is jól hasít az Európai Unió országaiba, míg a belső kereslet bővülését ellensúlyozták a csökkenő energiaárak, valamit a nyomott inflációs ráta a külpiacokon” – fejtette ki Balatoni András.

Az import rendre meghaladja az export dinamikáját, miután a lakossági fogyasztás kezd felpörögni – emelte ki Németh Dávid. Hozzátette, hogy nem csak hazai termékeket és szolgáltatásokat veszik az emberek, hanem a külföldieket is. Az import bővülésében azonban szerepet játszik a gépi beruházások növekedése is.

Az idén is folyatódhat ez a trend, vagyis az import növekedése meghaladhatja az exportot – vélekedett Németh Dávid. Szerinte az aktívum tovább mérséklődik majd idén, de 6 milliárd euró felett maradhat. Balatoni azonban azt gondolja, hogy a behozatal gyorsulni fog, így a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 5 milliárd euró körüli szintre mérséklődhet 2015-ben. Németh nem számít arra, hogy az elektronikai szektor felzárkózik a sok évnyi zuhanás után. Nincs új beruházás ezen a téren a Nokia bezárása óta, így pedig nem számíthatunk nagy növekedésre – fejtette ki. Szerinte az autógyártás mellett a vegyipar, a gyógyszeripar húzhat.

Bizakodó a gazdasági tárca

Az elemzőkhöz hasonlóan a Nemzetgazdasági Minisztérium is kedvezően látja a külkereskedelem jövőjét. az NGM közleménye szerint a bővülést a több mint másfél éve erősödő fogyasztás és a sorozatban már tizenhat hónapja növekvő ipari termelés támogatja, míg az ágazatot érintő negatív hatásokat – mint az orosz-ukrán konfliktust, vagy exportpiacaink mérsékeltebb bővülését – a járműgyártás jó teljesítménye kompenzálhatja. Szerintük az idei növekedést erősítheti a Suzuki modellváltása és az Audi augusztus óta tartó három műszakos gyártása is.