A nők ártalmasabbak tartják a félelemkeltő képsorokat a gyermekekre

Az NMHH a kiskorúak médiafogyasztási szokásaival kapcsolatos online kérdőíves felmérését 2014 decembere és 2015 februárja között végezte el nem reprezentatív mintavétel alapján, 1105 felnőtt megkérdezésével - olvasható az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.

A felmérés szerint a válaszadók kétharmada a megelőző hónapban találkozott olyan tartalommal a képernyőn, amelyet a kiskorúakra nézve károsnak ítélt. A legtöbb panaszt a valóságshow-k és az Éjjel-nappal Budapest című dokureality műsor kapcsán jelezték.

A nyolc megadott károstartalom-típus - erőszak, félelemkeltés, szexualitás, trágárság, alkohol- és droghasználat, családi konfliktus, diszkrimináció, reklám - közül a válaszadók a legkárosabbnak az agresszivitást (a válaszadók 71 százaléka) és a félelemkeltést (64 százalék) ábrázoló jeleneteket tartották. E kategóriákat követte a drog, a trágárság és a szexualitás, ellenben a családi konfliktusok bemutatását és a reklámokat kevésbé vélték aggályosnak.

A nemek tekintetében szignifikáns különbség mutatkozott: a félelemkeltő és a szexualitást bemutató képsorok okozta károk elleni fellépést negyedével több nő, mint férfi tartotta a legfontosabbnak a nyolc kategória közül. "Ugyanez a jelenség mutatkozott a gyermeket nevelők körében a gyermektelenekhez viszonyítva" - írták.

A válaszadók az 5 év alattiaknak a három legkárosabbnak a félelemkeltő képsorokat, az erőszakos tartalmakat és a trágár beszédet tartották. A 6-11 évesek számára ugyanezeket, az első két kategória felcserélésével.

A 12-15 évesek számára a legártalmasabbnak a droghasználatot ítélték, ezt az erőszakos képsorok és a szexualitás ábrázolása követte. A 16-18 évesek esetében az első két kategória változatlan, de a felnőttek a harmadik helyre a diszkrimináció bemutatását tették mint e korosztály számára a legkárosabb médiatartalmat.

Hozzátették: a megkérdezettek túlnyomó része, négyötöde azt az álláspontot képviselte, hogy elsősorban a szülők feladata megóvni gyermeküket a káros tartalmaktól, csak 16 százalékuk vélte úgy, hogy ez a médiaszolgáltatók felelőssége. A válaszadók jelentős része szerint a tévéműsorok korhatár-besorolása nem nyújt valódi védelmet. A szülők véleménye eltér, kétharmaduk szerint hasznos a médiatartalmak klasszifikációs jelzése.

A felmérés szerint a legkisebbek, az 1-5 éves gyermekek 26 százaléka napi fél-egy órát, 21 százaléka egy-két órát, míg 12 százaléka legalább napi két órát tölt a tévé előtt, 23 százalékuk viszont egyáltalán nem, vagy maximum 30 percet televíziózik. A 6-11 éves korcsoport 28 százaléka fél-egy órát, 27 százaléka egy-két órát, 15 százaléka akár két óránál is többet néz tévét, 30 százalékuk fél óránál kevesebbet.

A 12-15 éves kamaszok 27 százaléka egy-két óráig néz tévét naponta, 21 százalékuk minimum két óráig, 19 százalékuk azonban szinte soha. A 16-18 évesek 30 százaléka egy-két órát tévézik, 22 százalékuk két óránál is többet, 14 százalékuk fél óránál kevesebbet. A szülők többsége (55 százaléka), ha károsnak ítéli az éppen futó tévéműsort, amelyet gyermeke néz, megkéri őt, hogy váltson csatornát, egyharmaduk megbeszéli vele, amit látott, nyolc százalékuk megtiltja, hogy tovább tévézzen, három százalékuk nem tesz semmit, és 0,2 százalékuk jelezte, hogy panaszt tesz a hatóságnál - olvasható a közleményben.

A kérdőív kitöltőinek 69 százaléka azt állította, ismer olyan eszközt, amely alkalmas a gyermekek számára káros tartalmak blokkolására, de mindössze 23 százalékuk használja is azt otthonában.

A közleményben rámutattak arra, hogy a szolgáltatók honlapjain, emellett a hatóság oldalán is ingyenesen letölthető szűrőszoftverek állnak rendelkezésre a védelem biztosítására, valamint tájékoztatás olvasható a televíziókészülékeken a távirányítóval egyszerűen beállítható gyermekzárakról.