Több ment el gyógyszerre

A lakossági gyógyszerkiadások aránya 2005-től kezdett növekedni, először kis mértékben, majd 2007-től jelentősen. A folyamat 2009-ben megállt, akkor a lakosság állta a teljes gyógyszerforgalom 40 százalékát. 2011-től a magánráfordítások aránya ismét nőtt, 2014-ben elérte a 49,6 százalékot, ami már 297 milliárd forintot tett ki – ugyanebben az évben a költségvetés az OEP-en keresztül 302 milliárd forinttal járult hozzá a gyógyszerek kiváltásához. A gyógyszertámogatás mértéke ezzel az összes gyógyszerköltés alig több mint 50 százalékára csökkent. A lakosság a vényköteles gyógyszerek körében a terhek 36,1 százalékát viselte – derül ki Fekete Tibor gyógyszerpiaci szakértő elemzéséből.

A lakosság gyógyszerkiadásának szerkezete is kényszerűen megváltozott az elmúlt években. 1998-ban a költések még nagyjából fele-fele arányban oszlottak meg a vényköteles és a recept nélkül megvásárolható készítmények között. Az arány 2012-ben már 59:41 volt, 2013-ra pedig 60:40-re változott. Tavaly a patikákban hagyott forintok 58 százaléka ment el orvos által felírt receptek térítési díjaira.

A recept nélkül kapható orvosságok körében ezzel együtt 10,6 százalékos fogyasztásnövekedést mértek: a szektor részaránya 2008 óta folyamatosan bővül, a nem vényköteles készítmények piaci részesedése dobozban kifejezve a 2011-es 16 százalékról 2014-re 29,5 százalékára emelkedett.
Fekete Tibor adataiból az is kiderül, hogy a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek átlagos fogyasztói ára 2014-ben 1990 forint volt dobozonként, 2,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A vény nélkül vásárolt gyógyszerekért dobozonként átlag 1414 forintot kellett fizetni tavaly, míg 2013-ban 1322 forintot.

2014-ben az egy főre jutó fogyasztás (310 forintos euró árfolyamon számolva) 195 euró volt, a csak vényköteles készítmények körében 155 euró. Ez messze elmarad az EU-országok átlagos egy főre jutó fogyasztásától, ami már több, mint tíz évvel ezelőtt is 250 euró volt, miközben az átlagos egészségügyi állapot nálunk messze rosszabb az unióban tapasztaltnál – hangsúlyozza a szakértő. Fekete Tibor arra is felhívja a figyelmet: ha a kormány tartja magát ahhoz a tervéhez, hogy nem növeli a lakossági gyógyszerterheket, akkor legalább 320 milliárd forintra kellene növelni a gyógyszerkasszát, tekintettel a gyógyszerpiac természetes bővülésére, ami többek között az átlagéletkor emelkedéséből, a szűrővizsgálatokon résztvevők számának növekedéséből, az új készítmények megjelenéséből fakad. Ezzel szemben az idei tervben 240 milliárd szerepel, 56 milliárdos céltartalék mellett.

A lakossági kiadások növekedéséhez nem csupán a gyógyszerkasszából finanszírozott orvosságok arányának csökkenése vezetett, hanem az is hozzájárult, hogy folyamatosan csökken a rászorulók gyógyszerkiadásaihoz adott költségvetési támogatás. Az ezredfordulón még csaknem félmillióan rendelkeztek közgyógyellátási igazolvánnyal, 2013 végén viszont már kevesebb, mint 281 ezren a KSH adatai szerint. Eközben a 16 évesnél idősebb lakosság 36,9 százalékának van valamilyen tartós vagy krónikus egészségi problémája. A támogatás összege évek óta nem emelkedett: havi legfeljebb 12 ezer forint fejenként, igaz, legalább az igazolvánnyal kiváltható orvosságok listáját korszerűsítették.

A legtöbbet gyógyszerre költünk saját zsebből

Az összes egészségügyi kiadás 29 százalékát fizetik saját zsebből a magyarok. Az OECD legutóbbi összesítése szerint a lakossági egészségügyi kiadásokon belül a legmagasabb arányt, 52 százalékot gyógyszerköltségek képviselik. A KSH adatai szerint 2013-ról 2014-re 2995 forintról 3180 forintra emelkedett az egy főre jutó egészségügyi kiadás, itt a gyógyszerköltéseket azonban nem részletezik.