A tisztességesek máris duplapénzt fizetnek

Rendkívüli befizetést írt elő a Befektető-védelmi Alap (Beva) a tagjai számára. A brókercégeknek, alapkezelőknek, értékpapírszámlát vezető bankoknak és más tagságra kötelezett intézményeknek a maximálisan előírható extra befizetést kell teljesíteniük, vagyis még egyszer át kell utalniuk az éves díjukat június 1-ig. A most nyilvánosságra hozott határozat indoklásában az áll: a pótbefizetésre azért van szükség, mert az alapnak kártalanítási kötelezettsége várható a Buda-Cash Brókerház, a Quaestor Értékpapír és a Hungária Értékpapír befektetőivel szemben. Ennek összege pedig valószínűleg jelentősen meghaladja majd a Beva – ez év közepére 14,5 milliárd forintosra becsült – vagyonát.

A Beva tagjai minden évben két részletben fizetik be az éves díjukat, az első felét február 15-ig, a másodikat július 15-ig. Az éves díjat azoknak a Beva-tagoknak is meg kell fizetniük, amelyek az év során megszűnnek. Az elmúlt hónapokban sorban adták vissza az alap tagjai a működési engedélyüket. Az évet még 64 taggal kezdte a szervezet, mostanra ez a szám 58-ra csökkent. A Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor Értékpapír esetében már megindult a felszámolási eljárás.

Szintén botrány előzte meg az Európa Brókerház Beva-tagságának megszűnését. A cégben tavaly jogsértő módon szerzett tulajdonrészt az amerikai World Systems Market nevű cég. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezért felfüggesztette a cég működését, és arra kötelezte, rendezze a tulajdonosi viszonyait, ellenkező esetben visszavonja a működési engedélyét. A Beva honlapjára feltöltött határozat szerint ez március 16-án meg is történt. Két másik intézmény tevékenységi engedélyét pedig a pénzügyi cégek saját kérésére vonta vissza a jegybank: az egyik az Adventum Alapkezelő, a másik pedig a Quantis Investment Management volt.

A jövőben további cégek dönthetnek a megszűnés mellett a megemelt Beva-tagdíj, illetve a Quaestor-kártalanításból fakadó terhek miatt. A jegybank korábbi becslései szerint évente 20 milliárd forint körüli kiadást jelenthet a pénzügyi szektornak a Quaestor-kötvényesek más értékpapír-tulajdonosokhoz képest igen bőkezű kártalanítása. Az elmúlt években a szektor évente egymilliárd forint körüli összeget fizetett a kártalanítási alapba, vagyis a következő években a terhek várhatóan megsokszorozódnak.

Bár a Quaestor-csoport felszámolásából maradt vagyont a Beva-tagok között osztják majd szét, és azt az összeget, amire ez nem nyújt fedezetet, a különadóból és a társasági adóból levonhatják majd, ez nem enyhít sokat a kezdeti terheken, ha a felszámolás hosszú ideig elhúzódik. A befektetési vállalkozási szektor adózott eredménye tavaly 5 milliárd forint volt, ezt lenullázhatják a kártalanítási terhek. A brókercégek közül a nagyobbak jelenleg a biztosított vagyonuk arányában fizetnek a Bevának tagdíjat, a kisebbek, ahol az arányos tagdíj 2 millió forint alatt lenne, 2 millió forintot fizetnek. Ennek megfelelően kell majd beszállniuk a cégeknek a quaestoros kártalanításba is, ami azt jelenti, hogy a minimumdíjat fizető legkisebb cégek kerülhetnek a leghátrányosabb helyzetbe.

A kártalanítás azonban nem biztos, hogy olyan gyors lesz majd, mint a Quaestor-kötvényesek esetében, akik júliusban vagy augusztusban már meg is kaphatják a pénzüket. A nem kötvényes quaestorosoknak és a hungáriás ügyfeleknek meg kell várniuk, amíg a felszámoló végez, és eljuttatja a Bevához a dokumentumokat arról, milyen értékpapírokat talált meg a cégek számláin.

A kártalanítás azonban nem biztos, hogy olyan gyors lesz majd, mint a Quaestor-kötvényesek esetében, akik júliusban vagy augusztusban már meg is kaphatják a pénzüket. A nem kötvényes quaestorosoknak és a hungáriás ügyfeleknek meg kell várniuk, amíg a felszámoló végez, és eljuttatja a Bevához a dokumentumokat arról, milyen értékpapírokat talált meg a cégek számláin. -->