Az egészségben is szétszakadt az ország

Egy 2012-ben született lány 60,5, míg egy fiú 59,2, várhatóan egészségesen eltöltött élettartamra számíthatott a 78,7, illetve a 71,6 várható évnyi élettartamból. Ezzel Magyarország a várható és az egészségesen várható élettartamban is elmarad az uniós átlagtól, ami a nők esetében 83,1 illetve 62,1 év, míg a férfiaknál 77,5 és 61,5 év.
A legfrissebb adatok szerint az európai térség államaiban a leghosszabb egészségesen eltölthető élettartamra a nők Máltán (72,2 év), a férfiak Norvégiában (71,9 év) számíthatnak, míg a legrövidebb ideig a férfiak Észtországban (53,1 év) a nők Szlovákiában (53,1 év) maradnak előreláthatólag egészségesek. A legmagasabb és a legalacsonyabb élettartam közötti különbség Európán belül a nőknél 19,1, a férfiak körében 18,8 év.

Ha nem is ekkora, de nagyon is jelentős a különbség az egészségben várható élettartamban Magyarországon belül is. A kevésbé fejlett Észak-Alföld népessége számíthat a legrövidebb, korlátozottság nélküli életszakaszra (54,2 és 54,8 év), míg Közép-Magyarországon egy férfi 62,4 évet is élhet egészségben, amely érték az EU-átlagát is meghaladja. A nők a Nyugat-Dunántúlon vannak a legjobb helyzetben, rájuk 64,3 egészséges életév várhat, míg az Észak-Alföldön élő nők kénytelenek lesznek ennél 10,1 évvel kevesebbel beérni.

A téma kutatói szerint egy ország gazdasági fejlettsége és az egészségügyi ellátás színvonala, elérhetősége mellett, az életstílus, az egészség, mint érték megjelenése is nagyban befolyásolja, meddig élhetnek egészségesen a lakosai.

Magyarország az egészségügyi ellátást szubjektív megítélése ugyan a 2009-es és a 2014-es európai lakossági egészségfelmérés között minimálisan javult, ám még mindig a háziorvosukkal voltak elégedettek a megkérdezettek a leginkább, és a költségvetési oldalról is a legproblémásabbnak számító kórházi ellátással a legkevésbé. Valamelyest nőtt az elégedettség a mentőszolgálat, az otthoni ápolás és a betegszállítás iránt, gyakorlatilag változatlan maradt és a szakrendelők megítélése, de romlott a fogorvosi ellátásé.

Ami az egészség, mint érték megjelenését illeti, jó hír, hogy a felmérésbe vontak négyötöde ma már egyetért azzal, hogy a biológiai adottságokon túl az egészség megőrzésének kulcsa, ha magunk is teszünk érte. A rossz hír, hogy ehhez képest az utóbbi években nőtt az elhízottak, az alkoholisták és a fiatalok, illetve az idősek körében a dohányosok száma is, és az emberek kétharmada saját bevallása szerint napi tíz percet sem sportol.

A túlsúlyosak és elhízottak együttes arányát tekintve a középkorú és az idősebb férfiak körében egyértelmű növekedés, a középkorú nőknél inkább visszaesés, míg az idősebb nőknél stagnálás figyelhető meg. A nagyivás problémája mindkét nemnél a legidősebb korosztályt érinti leginkább, és ez akkor is így van, ha a nőknél elenyésző a nagyivók aránya: a 65 év felettiek 2, az összes nő 1,4 százaléka tartozik ide, míg a férfiaknál a legidősebbek 14 százaléka (az összes férfi 9,9 százaléka). Összességében a teljes felnőtt lakosság 5,4 százaléka számít alkoholistának a bevallott értékek alapján, szemben a 2009-ben becsült 4,6 százalékkal. A dohányzók aránya számszerűleg csökkent ugyan (a 2014-es adatok szerint a felnőtt lakosság 29 százaléka dohányzik, szemben a 2009-es 31 százalékos aránnyal), de a két időpont között csak az alkalmi dohányosok aránya esett vissza, a rendszeres dohányosoké még kicsit nőtt is (2014-ben 28 százalék volt, öt évvel korábban 27). A legidősebbeknél és a fiataloknál pedig egyértelműen többen cigarettáznak.

Mindezek alapján nincs mit csodálkozni azon, hogy nemzetközi összehasonlításban 2013-ban az európai országok átlagához (9,5 százalék) képest Magyarországon csaknem 16 százalék azoknak az aránya, akik nem elégedettek egészségi állapotukkal, és az európai átlag kétszerese, 3,5 százalék azoké, akik nagyon rossznak tartják azt.

Beelőzhetnének a szűrésen résztvevők

Aki rendszeresen részt vesz szűrővizsgálatokon, elsőbbséget élvezhetne a várólistához, előjegyzési listához kötött, a szűréssel érintett, abból eredő szolgáltatások igénybe vétele esetén. A készülő új alapellátási törvény a helyi iparűzési adóval kapcsolatban két verziót javasol: az EMMI mentesítené az egészségügyi alapellátókat - háziorvosi, fogászati, védőnői szolgálatokat – a hipa megfizetése alól, míg az NGM az önkormányzatokra bízná a mentesség megadását.