Gyógyszervizsgálatok: kemények a régiós versenytársak

Lengyelországgal és Csehországgal verseng Magyarország az orvostudományi kutatás-fejlesztés vezető szerepért Közép- és Kelet-Európában - derül ki az amerikai Nemzeti Egészségintézet adataiból. Ezek szerint hazánkban tavaly összesen 1954 klinikai kutatás zajlott, Csehországban valamivel (2063), Lengyelországban viszont másfélszer több (2927). A Klinikai Kutatási Iránytű (KKI) szakértői szerint nagyon beszédes, hogy Lengyelországban átlagosan négyszer annyit költenek orvosi és egészségtudományi kutatás-fejlesztésre, mint nálunk. Ugyanakkor hazánknak számos előnye lehet a nemzetközi versenyben.

A régióban igen intenzív a verseny az orvostudományi innováció vezető szerepéért, vagy más megközelítésben, a nemzetközi befektetők megnyeréséért. A versenyt a nagyjából hasonló adottságú országok között az döntheti el, hogy ki fordít nagyobb figyelmet a befektető- és kutatásbarát környezet kialakítására, illetve ki képes felismerni és kiaknázni az egészségügyi rendszerében rejlő specifikus előnyöket – mondja Lakner Géza, a gyógyszervizsgálatokkal kapcsolatos széles körű tájékoztatásra létrehozott program, a Klinikai Kutatási Iránytű (KKI) orvos-igazgatója.
Lengyelország vezető szerepét egyfelől a hatékony betegtoborzás és a klinikai kutatások megvalósításának magas szakmai színvonala, másfelől a nagy népességszám magyarázza. Emellett, az OECD statisztikái szerint, Lengyelországban 2009 és 2012 között körülbelül átlagosan négyszer többet, 1254 eurót fordítottak az orvosi és egészségtudományi kutatás-fejlesztésre, mint hazánkban (343 millió euró) és ez a különbség még akkor is figyelemre méltó, ha a statisztika nem kizárólag a klinikai kutatásokra vonatkozik. Rendkívül érdekes továbbá, hogy a versenytárs Csehországban is átlagosan valamivel több, mint kétszer akkora, 803 millió euró volt az említett időszakban a k+f ráfordítások összege.

Magyarország előnye, hogy a gyógyszeripari kutatások komoly múltra tekintenek vissza, és majdnem az összes nagy gyógyszergyártónak van leányvállalata hazánkban. Fontos előnyünk, hogy a klinikai kutatásokhoz kapcsolódó kapacitás nagyjából harmada a fővárosban van, ami jelentősen segíti a betegek bevonását a vizsgálatokba; ezt segíti az orvosok és a betegek közti, a nyugat-európainál nagyobb mértékű bizalom is. A hazai egészségügyi szakszemélyzet kiváló képzettsége, és az alacsony kutatási költségek is mellettünk szólnak – sorolja a szakértő.

Lakner Géza szerint nemzetgazdasági érdek, hogy egy olyan innovációigényes területen, mint az egészségügy, lépést tartsunk a régió vezető országaival, különösen, hogy ehhez az adottságaink is megvannak. A klinikai kutatások számának további növekedéséhez azonban befektetés-ösztönző lépésekre, a jogszabályi hiányosságok és ellentmondások feloldására van szükség. Ezen kívül a klinikai kutatásokhoz szükséges szakmai kompetenciákat be kellene építeni az orvosi, szakdolgozói képzésekbe is.

Hasonló véleményen vannak a magyarországi klinikai vizsgálatokban érdekelt nagy gyógyszercégek is, amelyek a gyógyszerkipróbálásokon keresztül évente átlagosan 90 milliárd forintot költenek el Magyarországon.